Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov

Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov (oroszul: Михаил Тимофеевич Калашников; Kurja, 1919. november 10.) szovjet-orosz fegyvertervező.

A harmincas évek elején középfokú műszaki technikai képesítést szerzett. A II. világháborúban harckocsizóként szolgált, járművét kilőtték és ő is súlyosan megsebesült.

A hátországba szállították, ahol hathónapi kórházi kezelése során gyakran szembesült a szovjet gyalogos katonák harctéri kiszolgáltatottságáról szóló beszámolókkal, mivel ezidőtájt a Vörös Hadsereg a német Wehrmachttal ellentétben csak kis számban rendelkezett géppisztolyokkal (egyéni sorozatlövő fegyverekkel). Lábadozása közben megtervezett egy 7.62x25mm (TT) űrméretű géppisztolyt, ezt azonban szerkezeti hiányosságai és a PPS–41, PPSZ–43 fegyverek időközben felfuttatott gyártása miatt nem fogadták el.

Tehetségét felismerve áthelyezték egy nagyobb közép-ázsiai vasútállomásra, ahol alkalma nyílt igénybe venni a remíz szerszámgép-parkját és az ott dolgozó fémművesek gyakorlati szakértelmét. Később bekerült egy, az Urál mögé áttelepített fegyvertervező irodába, ahol feladatául kapta a háború alatt csak névleg rendszeresített szovjet 43M rövidtöltényhez alkalmas automata fegyverszerkezetek vizsgálatát.

A háború után közel 25 éven át az izsevszki (Udmurtföld) fegyvergyárban dolgozott, itt lakott a Borogyino utca 11. alatt.

Az általa tervezett konstrukciót AK–47 néven 1949-re rendszeresítették a szovjet haderőben – mivel a próbákon rendkívül strapabíró, igénytelen, megbízható, egyeslövésben relatíve pontos, sorozatlövésben nagy tűzerejű fegyvernek bizonyult. Az egyszerű és tömegesen gyártható AK–47 egyértelmű győztesnek bizonyult, mivel Kalasnyikov vetélytársai karbantartásra kényes (billenőzáras) vagy szokatlan (bull-pup) elrendezésű prototípusokat nyújtottak be elbírálásra.

A „Kalasnyikov” gépkarabély és fegyvercsalád rövid időn belül világszerte elterjedt, napjainkig mintegy 80-100 millió darabot gyártottak belőle, többek között Magyarországon is legalább 3 milliót (AKSZSZ, AKM–63, AMD–65, AMP–69 stb. változatok). Az AK–47 szerepel Mozambik zászlajában és Kelet-Timor címerében, egyes afrikai területeken a „Kalash” nevet gyakran adják fiúgyermekeknek.

Mihail Kalasnyikov másik kiemelkedő alkotása az általa vezetett nagyobb tervezőgárda által létrehozott PK, majd annak modernizált változata, a PKM géppuska.

A szovjet–orosz szabványos 7,62 × 54 mm R (39M) puskatöltény egy 1891-ből származó konstrukció, amely kedvezőtlen peremes hüvely-kialakítással rendelkezik és elavult, nem széteső tagú hevedertípusba töltik. Ezért az ilyen űrméretű géppuskába javadalmazott lőszereket nem lehet egyszerűen előrenyomni a töltényűrbe a lövés kiváltásához, hanem előbb a perem miatt hátrafelé ki kell azt húzni, majd lesüllyesztve áttolni a heveder alatt. Ehhez bonyolultabb szerkezet szükséges, amely csekélyebb megbízhatóságot, esetleg jelentős tömegnövekedést jelent – géppuskánál az első lehetőség elfogadhatatlan, a második nem kívánatos.

A PKM géppuska a problémát részben az AK–47 fegyverből átvett forgó zárfejes, gázelvételes automata rendszerrel és egy zseniális, többfunkciós zárvezető kerettel oldja meg. Ez az egyetlen precíziósan megmunkált, fekvő L alakú acéltömb mintegy kilenc különféle feladatot lát el egyidejűleg, így maga a géppuska alig 30 alkatrészből áll össze.

Az eredetileg PK néven az 1960-as évek elején rendszeresített Kalasnyikov-géppuska hatásossága és megbízhatósága miatt azonnal sikeresnek bizonyult, azonban az elavult műszaki előírások miatt a nyugati fegyverekhez képest túlsúlyos lett. A felesleges csőhűtő bordák elhagyásával és a tokhoz használt, profillal szilárdított, préselt lemezek falvastagságának csökkentésével hozták létre a PKM géppuskát, amely egyszerűbb és könnyebb állvánnyal szerelve minden tekintetben megfelelőnek bizonyult és 1969 óta változatlan formában, folyamatosan gyártásban van. PKT néven készítik a harcjárművekbe szánt vastagabb csövű, elektromos (szolenoid) elsütésű változatát.

A PKM géppuska sokoldalúságára jellemző, hogy a Magyar Honvédség kivonta a rendszerből a szintén Kalasnyikov által tervezett RPK golyószórókat és közel hasonló szerepkörben villaállványra szerelt 100 lőszeres PKM változatokat alkalmaz, miközben szakasz géppuskaként háromlábú állványon álló 200 lőszeres PKMSZ fegyverek szolgálnak.

Az utóbbi években Mihail Kalasnyikov hozzájárult, hogy nevét mint márkavédjegyet külföldi cégek értékesítsék polgári célú árucikkek, például esernyők és töltőtollak reklámozására.