Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov

Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov (oroszul: Михаил Тимофеевич Калашников; Kurja, 1919. november 10.) szovjet-orosz fegyvertervez�.

A harmincas �vek elej�n k�z�pfok� m�szaki technikai k�pes�t�st szerzett. A II. vil�gh�bor�ban harckocsiz�k�nt szolg�lt, j�rm�v�t kil�tt�k �s � is s�lyosan megsebes�lt.

A h�torsz�gba sz�ll�tott�k, ahol hath�napi k�rh�zi kezel�se sor�n gyakran szembes�lt a szovjet gyalogos katon�k harct�ri kiszolg�ltatotts�g�r�l sz�l� besz�mol�kkal, mivel ezid�t�jt a V�r�s Hadsereg a n�met Wehrmachttal ellent�tben csak kis sz�mban rendelkezett g�ppisztolyokkal (egy�ni sorozatl�v� fegyverekkel). L�badoz�sa k�zben megtervezett egy 7.62x25mm (TT) �rm�ret� g�ppisztolyt, ezt azonban szerkezeti hi�nyoss�gai �s a PPS–41, PPSZ–43 fegyverek id�k�zben felfuttatott gy�rt�sa miatt nem fogadt�k el.

Tehets�g�t felismerve �thelyezt�k egy nagyobb k�z�p-�zsiai vas�t�llom�sra, ahol alkalma ny�lt ig�nybe venni a rem�z szersz�mg�p-parkj�t �s az ott dolgoz� f�mm�vesek gyakorlati szak�rtelm�t. K�s�bb beker�lt egy, az Ur�l m�g� �ttelep�tett fegyvertervez� irod�ba, ahol feladat�ul kapta a h�bor� alatt csak n�vleg rendszeres�tett szovjet 43M r�vidt�lt�nyhez alkalmas automata fegyverszerkezetek vizsg�lat�t.

A h�bor� ut�n k�zel 25 �ven �t az izsevszki (Udmurtf�ld) fegyvergy�rban dolgozott, itt lakott a Borogyino utca 11. alatt.

Az �ltala tervezett konstrukci�t AK–47 n�ven 1949-re rendszeres�tett�k a szovjet hader�ben – mivel a pr�b�kon rendk�v�l strapab�r�, ig�nytelen, megb�zhat�, egyesl�v�sben relat�ve pontos, sorozatl�v�sben nagy t�zerej� fegyvernek bizonyult. Az egyszer� �s t�megesen gy�rthat� AK–47 egy�rtelm� gy�ztesnek bizonyult, mivel Kalasnyikov vet�lyt�rsai karbantart�sra k�nyes (billen�z�ras) vagy szokatlan (bull-pup) elrendez�s� protot�pusokat ny�jtottak be elb�r�l�sra.

A „Kalasnyikov” g�pkarab�ly �s fegyvercsal�d r�vid id�n bel�l vil�gszerte elterjedt, napjainkig mintegy 80-100 milli� darabot gy�rtottak bel�le, t�bbek k�z�tt Magyarorsz�gon is legal�bb 3 milli�t (AKSZSZ, AKM–63, AMD–65, AMP–69 stb. v�ltozatok). Az AK–47 szerepel Mozambik z�szlaj�ban �s Kelet-Timor c�mer�ben, egyes afrikai ter�leteken a „Kalash” nevet gyakran adj�k fi�gyermekeknek.

Mihail Kalasnyikov m�sik kiemelked� alkot�sa az �ltala vezetett nagyobb tervez�g�rda �ltal l�trehozott PK, majd annak moderniz�lt v�ltozata, a PKM g�ppuska.

A szovjet–orosz szabv�nyos 7,62 � 54 mm R (39M) puskat�lt�ny egy 1891-b�l sz�rmaz� konstrukci�, amely kedvez�tlen peremes h�vely-kialak�t�ssal rendelkezik �s elavult, nem sz�tes� tag� hevedert�pusba t�ltik. Ez�rt az ilyen �rm�ret� g�ppusk�ba javadalmazott l�szereket nem lehet egyszer�en el�renyomni a t�lt�ny�rbe a l�v�s kiv�lt�s�hoz, hanem el�bb a perem miatt h�trafel� ki kell azt h�zni, majd les�llyesztve �ttolni a heveder alatt. Ehhez bonyolultabb szerkezet sz�ks�ges, amely csek�lyebb megb�zhat�s�got, esetleg jelent�s t�megn�veked�st jelent – g�ppusk�n�l az els� lehet�s�g elfogadhatatlan, a m�sodik nem k�v�natos.

A PKM g�ppuska a probl�m�t r�szben az AK–47 fegyverb�l �tvett forg� z�rfejes, g�zelv�teles automata rendszerrel �s egy zseni�lis, t�bbfunkci�s z�rvezet� kerettel oldja meg. Ez az egyetlen prec�zi�san megmunk�lt, fekv� L alak� ac�lt�mb mintegy kilenc k�l�nf�le feladatot l�t el egyidej�leg, �gy maga a g�ppuska alig 30 alkatr�szb�l �ll �ssze.

Az eredetileg PK n�ven az 1960-as �vek elej�n rendszeres�tett Kalasnyikov-g�ppuska hat�soss�ga �s megb�zhat�s�ga miatt azonnal sikeresnek bizonyult, azonban az elavult m�szaki el��r�sok miatt a nyugati fegyverekhez k�pest t�ls�lyos lett. A felesleges cs�h�t� bord�k elhagy�s�val �s a tokhoz haszn�lt, profillal szil�rd�tott, pr�selt lemezek falvastags�g�nak cs�kkent�s�vel hozt�k l�tre a PKM g�ppusk�t, amely egyszer�bb �s k�nnyebb �llv�nnyal szerelve minden tekintetben megfelel�nek bizonyult �s 1969 �ta v�ltozatlan form�ban, folyamatosan gy�rt�sban van. PKT n�ven k�sz�tik a harcj�rm�vekbe sz�nt vastagabb cs�v�, elektromos (szolenoid) els�t�s� v�ltozat�t.

A PKM g�ppuska sokoldal�s�g�ra jellemz�, hogy a Magyar Honv�ds�g kivonta a rendszerb�l a szint�n Kalasnyikov �ltal tervezett RPK goly�sz�r�kat �s k�zel hasonl� szerepk�rben villa�llv�nyra szerelt 100 l�szeres PKM v�ltozatokat alkalmaz, mik�zben szakasz g�ppuskak�nt h�roml�b� �llv�nyon �ll� 200 l�szeres PKMSZ fegyverek szolg�lnak.

Az ut�bbi �vekben Mihail Kalasnyikov hozz�j�rult, hogy nev�t mint m�rkav�djegyet k�lf�ldi c�gek �rt�kes�ts�k polg�ri c�l� �rucikkek, p�ld�ul eserny�k �s t�lt�tollak rekl�moz�s�ra.