Ivan Petrovics Pavlov
Ivan Petrovics Pavlov orosz fiziolgus, pszicholgus, belgygysz. Az nevhez fzdik a klasszikus kondicionls jelensgnek, illetve a feltteles reflex mkdsnek lersa.
Pavlov egy falusi lelksz legidsebb fiaknt, s egy sekrestys unokjaknt ltta meg a napvilgot 1849-ben. Gyermekkort Rjazanyban tlttte. Szlei elbb a templomi iskolba, majd papneveldbe jrattk, ahol teljesen lenygzte az az elhivatottsg, melyet tanrai mutattak a tudomnyok irnt. 1870-ben azonban flbehagyta teolgiai tanulmnyait, s beiratkozott a Szentptervri Egyetem kmia-lettan szakra. Doktori disszertcijt 1883-ban ksztette el, majd 1886-ig Nmetorszgban kutatott – Lipcsben a szv- s rrendszert tanulmnyoz fiziolgus, Carl Ludwig mellett, Breslauban pedig a gyomor- s blrendszer irnt rdekld Rudolf Heidenhain irnytsa alatt. Els nll kutatsban a keringsi rendszert vizsglta, majd 1888 s 1890 kztt Szentptervrott a szv lettant s a vrnyoms-szablyozst tanulmnyozta. Olyannyira tehetsges sebssz vlt, hogy kpes volt pldul fjdalommentesen, rzstelents nlkl kattert helyezni egy kutya combcsonti artrijba.
1890-ben az Orvosi Akadmia lettan professzorv neveztk ki, ahol egszen az 1924-es lemondsig dolgozott. Killt amellett, hogy az jonnan alaptott Ksrleti Orvostani Intzetben az llatok szakszer mtti eljrsban rszesljenek, s felhvta a figyelmet az operci utni gondozs s egszsgmegrzs fontossgra is.
1890 s 1900 kztt az emszts szekrcis folyamatt tanulmnyozta. Olyan mtti eljrst dolgozott ki, melynek sorn egy gynevezett miniatr gyomrot lehet ltrehozni, vagyis el lehet klnteni a gyomrot az elfogyasztott tpllktl gy, hogy idegi elltsa tovbbra is biztostott legyen. Ilyen mdon vgigksrhette egy llat emsztst. Az emsztmirigyekrl szerzett tapasztalatait az 1897-ben megjelent, Lectures On The Work Of The Digestive Glands cm knyvben sszegezte.1904-ben orvosi Nobel-djat kapott az emsztrendszerrel kapcsolatos kutatsairt.
|