Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov

Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerz�, az �t�k tagja.

Apja �llami hivatalnok volt, aki kor�n visszavonult a hivatalt�l. Rimszkij-Korszakovnak m�r fiatalon f�ny der�lt zenei tehets�g�re, zongor�zni tanult, �s kompon�lt is. Apja tenger�sztiszti p�ly�ra sz�nta, ez�rt 1856-ban be�ratta a p�terv�ri tenger�szeti akad�mi�ra. Itteni tanulm�nyai alatt is folytatta zenei tanulm�nyait: csell� �s zongora voltak a hangszerei. Megismerkedett Balakirevvel, Muszorgszkijjal �s Kjuival (�k alak�tott�k k�s�bb, Borogyinnal kieg�sz�lve, az �t�k zeneszerz�csoportot), akik hat�s�ra belekezdett egy szimf�nia �r�s�ba. 1862-ben v�gzett az akad�mi�n, �s mint a flotta tisztj�t, egy f�ld k�r�li �tra vez�nyelt�k. A tengeren befejezte els� szimf�ni�j�t, az orosz szimfonikus zene els� darabj�t. Az Op. 1-es esz-moll szimf�ni�t Balakirev mutatta be 1865-ben – hatalmas sikerrel. 1871-ben a szentp�terv�ri konzervat�rium tan�r�v� nevezt�k ki, noha nem is volt meg a k�pes�t�se. Tudv�n ezt, titokban szorgos zeneelm�leti, technikai tanulm�nyokba kezdett, �sszhangzattant �s ellenpontot tanult.

1873-ban kil�pett a tenger�szett�l, a flotta zenekar�nak fel�gyel�je lett. Megn�s�lt, Nagyezsda Nyikolajevna Purgoldot, a szint�n sikeres zongoram�v�szt �s zeneszerz�n�t vette feles�g�l. Mindek�zben szorgosan �tdolgozta addigi m�veit, de �j kompoz�ci�kat is szerzett. Befejezte els� oper�j�t, A pszkovi l�nyt. 1886 �s 1890 k�z�tt a szentp�terv�ri szimfonikus hangversenyek karmestere volt. E min�s�g�ben k�lf�ld�n is fell�pett. 1867-ben elk�sz�lt az els� orosz szimfonikus k�ltem�ny, a Szadko, majd a Szerb fant�zia �s a II. szimf�nia (Antar) k�vetkezett. Az 1880-as �vtizedben t�rt�nt meg nagy zeneszerz�i mag�ra tal�l�sa. Olyan m�vek sz�lettek ebben az id�szakban, mint a M�jusi �j, a H�pelyhecske, az �tdolgozott Szadko, a Mozart �s Salieri, a C�ri menyasszony, a Mese Szalt�n c�rr�l, a Seherez�d�, az Orosz h�sv�t stb. A k�z�ns�g �nnepelte, �s hivatalosan is elismert�k munk�ss�g�t. Utols� oper�ja a Puskin nyom�n �rt Az aranykakas, amelyet a cenz�ra tilt�sa miatt csak hal�la ut�n, 1909-ben mutathattak be. Infarktusban halt meg.

Szerzem�nyei Rimszkij-Korszakovot Csajkovszkij mellett a legelismertebb orosz zeneszerz�v� avatt�k. Az �j orosz nemzeti m�v�szet gondolat�val indult, a n�pdal gyermekkora �ta foglalkoztatta. K�z�s elvek alapj�n alak�totta t�rsaival a nevezetes zeneszerz�-csoportot, az �t�ket. Az orosz zene mellett vonzott�k a keleties t�m�k �s zenei mot�vumok. Oper�i sz�veg�t t�bbnyire � �rta. Minden munk�j�ra az �l�nk, sz�nes hangszerel�s �s hangulatfest�s a jellemz�, m�r kort�rsai is kiv�l� hangszerel�nek tartott�k, t�bb koll�g�j�nak darabj�t �rta �t, hangszerelte (Borisz Godunov, Hovanscsina, Igor herceg, A k�vend�g). Hangszerel�stank�nyvet is �rt.