Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij

Fiatalon m�r kiv�l� zongorista volt, de apja katonai p�ly�t sz�nt neki. Szolg�lat�nak els� �veiben tal�lkozott k�s�bbi bar�taival �s zeneszerz�t�rsaival, akikkel k�s�bb megalak�totta az „ orosz �t�k” zeneszerz�i k�rt, amelynek c�lja az orosz nemzeti zene meger�s�t�se volt. 1858-ban kil�pett a hadseregb�l, de meg�lhet�se miatt hivatalnoki �ll�st kellett v�llalnia. Egyetlen befejezett oper�ja, a Borisz Godunov azonban nem v�ltotta ki a bar�ti k�r osztatlan tetsz�s�t, ez�rt visszah�z�dott. 1864-t�l kezdve neurotikus jelleme miatt idegi eredet� betegs�gek jelentkeztek n�la. 1879-ben elhagyta munkahely�t, �s zongor�z�sb�l tartotta fenn mag�t. Hangversenyk�r�tra ment, de csakhamar v�gleg �sszeomlott �s 1881. m�rcius 28-�n meghalt.

Muszorgszkij m�vei k�z�l a dalai a legjelent�sebbek. Saj�t maga �rta a sz�veg�ket, �s a rom�nc mellett, gyakorta �rt jellegzetes helyzetben besz�ltet�, realista, gyakran ironikus szeml�let�, r�vid dr�mai jelenethez hasonl� dalokat is. M�veinek n�pszer�s�t�s�ben nagy szerepe volt Rimszkij-Korszakovnak, aki �tdolgozta (f�leg oper�it) �s ism�t bemutatta �ket.

 

Muszorgszkij r�vid p�lyafut�sa alatt m�lyen bele�rta mag�t a zenet�rt�nelembe. M�v�szet�ben �ltal�ban a modern zenei realizmus megalapoz�s�t l�tj�k, mert sz�npadi zen�j�ben a dr�mai igazs�g olyan �rz�keltet�j�nek bizonyul, amilyennek j�form�n sem el�tte, sem ut�na senki. Nem hagyhat� figyelmen k�v�l, hogy a dr�mai igazs�got az emberi l�lek k�lt�szet�n kereszt�l kereste; az �let v�gzetes, vak er�i val�ban �n�ll�, feltart�ztathatatlan s�lyukban �rv�nyes�lnek Muszorgszkij vil�g�ban, de csak az�rt, mert � ezeket az eltipr�, g�ttalan er�ket az emberi l�lek m�ly�n is ott �rezte. Muszorgszkij nem abban az �rtelemben pszichol�gus, ahogyan Wagner, aki az emberi l�lek akt�v er�it hatalmas m�v�szi egys�gben tudta megragadni �s �rz�keltetni, hanem ahogyan Dosztojevszkij vagy Gogol, akiknek legf�bb probl�m�i �pp a l�lek m�ly�n alaktalanul �rv�nyl�, akt�v form�t tal�n egy�ltal�n nem �lt�, de az emberi �letet sokszor sz�troncsol� er�k �s indulatok, amilyen a lelkiismeret, a hal�lf�lelem, a b�ntudat, vagy egy �nmagunkban �l� d�mont�l val� iszonyod�s. De �pp a l�lek alaktalan �szt�neinek �br�zol�sa vezeti el Muszorgszkijt azokra a ter�letekre is, amelyeken az emberi l�lek �si indulatai csod�latos tisztas�ggal �s k�zvetlens�ggel, elf�tyolozatlanul virulnak ki: a gyermek �s a n�p lelk�hez �s rajtuk kereszt�l a humorhoz �s a term�szetpo�zishez is.