orosz rubel

A ma haszn�latos rubelt 1998-ban vezett�k be, a kor�bbi rubel 1000:1 ar�ny� bev�lt�s�val. Az �j bankjegyek a r�giekkel azonos rajzolat�ak voltak. A rubel bevezet�sekor kb. 0,2 amerikai doll�rt �rt, az 1998. augusztusi orosz gazdas�gi v�ls�g eredm�nyek�nt jelent�s �rt�kveszt�sen ment kereszt�l (�rt�ke 1 h�nap alatt kevesebb mint fel�re cs�kkent). 2006 m�jus�ban 1 amerikai doll�r mintegy 27 rubelt �rt. 2006. j�lius 1. �ta konvertibilis a rubel.

 

Az 1 �s 5 kopejk�s kupronikkel/ac�l anyag� (sz�rke sz�n�) kism�ret� �rme, napjainkig verik, de a forgalomban ritka. Az orosz utc�kon ezekb�l az �rt�ktelen �rm�kb�l sz�mosat tal�lhatunk eldob�lva. El�lapj�n Szent Gy�rgy lovas alakja. A 10 �s 50 kopejk�s bronzb�l k�sz�l, szint�n Szent Gy�rgy k�p�vel d�sz�tik. Az 1, 2 �s 5 rubeles �rm�k kupronikkel anyag�ak (sz�rk�k), el�lapjukon az orosz �llami c�merrel. 2000-ben a m�sodik vil�gh�bor� befejez�s�nek �vfordul�j�ra h�tf�le 2 rubelest adtak ki, melyek az orosz h�s v�rosokat (Szt�lingr�d, Tula, Szmolenszk, Murmanszk, Moszkva, Novorosszijszk, Leningr�d) mutatj�k be.

A 10 rubeles �rm�t 2009 nyar�n vezett�k be. A 10 rubelb�l minden �vben bimet�l eml�k�rm�t vernek (k�v�l bronz, bel�l nikkel), k�l�nf�le vari�ci�i ismertek (r�gi orosz v�rosok, miniszt�riumok, orosz ter�letek, �vfordul�k stb.), 2000-ben vert�k el�sz�r.

Az orosz �rm�ket a moszkvai �s a szentp�terv�ri (Monyetnij dvor) p�nzverd�ben k�sz�tik.

 

A 10 rubeles bankjegyet 2009 �s 2011 k�z�tt nem nyomtatt�k, mivel fel k�v�nta v�ltani a Nemzeti Bank a f�m 10 rubelessel, azonban a bankok k�rt�k, hogy a kev�s �rme miatt �jra nyomtassanak bankjegyet ebb�l a c�mletb�l, �gy 2011 negyedik negyed�v�t�l ism�t kibocs�tj�k.

 

2010-ben �j biztons�gi elemekkel ell�tott 1000 rubeles bankjegyet bocs�tottak ki.