Szarov (Саров)

Szarov (oroszul: Саров) z�rt v�ros Oroszorsz�g Nyizsnyij Novgorod-i ter�let�n, de a telep�l�s egy r�sze �tny�lik a Mordvin K�zt�rsas�gba. 1946–1991 k�z�tt az Arzamasz–16, r�vid ideig, 1991-t�l 1995-ig a Kremljov nevet viselte. Atomfizikai kutat�int�zet�vel a szovjet, majd az orosz atomfegyvergy�rt�s egyik f� k�zpontja. Lak�inak sz�ma a 2002-es n�psz�ml�l�s idej�n 87 652 f� volt.

 

Az Arzamasz-16 elnevez�s� z�rt katonai objektumot 1946-ban alap�tott�k a szovjet korm�ny d�nt�s�re, hogy "agyk�zpontja" legyen az "atompajzs" l�trehoz�s�ra szolg�l� munk�latoknak. Hely��l az egykori szarovi remetelak kolostor�t jel�lt�k ki, ennek tisztelet�re keresztelt�k �t 1995-ben Szarov n�vre a v�rost. Az itt dolgoz� kiv�l� fizikusok �s m�rn�k�k - k�zt�k Julij Hariton, Andrej Szaharov �s Jakov Zeldovics akad�mikusok - h�rom �v alatt k�sz�tett�k el az els� atombomb�t. A k�zpont l�tez�se �s holl�te �nmag�ban is �llamtitok volt, eg�szen az elsõ k�mm�holdak felbocs�t�s�ig. M�ra a titkos�t�s csak az �j gener�ci�s fegyverek kidolgoz�s�val �sszef�ggõ munk�kra vonatkozik. Az egyik legf�ltettebb objektum a Nyizsnyij Novgorod k�zel�ben l�võ Szarovban az a rakt�rm�zeum, amelyben megtal�lhat� az 1949 �ta meg�p�tett minden orosz nukle�ris fegyver egy-egy p�ld�nya. A m�zeumnak persze nem lehetnek l�togat�i, mivel a fegyvert�r titkai hatalmas v�delmi jelentõs�ggel b�rnak. A tilalom al�l mind�ssze egyszer tettek kiv�telt, amikor a kett�s v�delmi rendszerrel ell�tott rakt�rt 1992-ben Borisz Jelcin l�togatta meg.