Partyizanszk (Партизанск)

Partyizanszk (Партизанск, 1937-1972 k�z�tt Szucsan) v�ros Oroszorsz�g Tengermell�ki hat�rter�let�n, k�zigazgat�silag v�rosk�rzet, melyhez 4 k�zs�g tartozik. Ter�lete 1288 km², lakoss�ga 43,7 ezer f� (2002), n�ps�r�s�ge 34 f�/km². A Partyizanszkaja (Szucsan) v�lgy�ben fekv� sz�nmedence k�zpontja, b�nyav�ros kisebb h�er�m�vel. Vlagyivosztokt�l vas�ton 164, orsz�g�ton 236 km-re fekszik keleti ir�nyban.

 

A ter�leten el�sz�r 1883-ban tal�ltak szenet, ezut�n kutat�sokat folytattak 1888-1893 k�z�tt. A sz�nre a Vlagyivosztokban �llom�soz� flotta ell�t�s�hoz volt �get� sz�ks�g. Az els� b�ny�sztelep�l�s 1896-ban l�tes�lt Szucsanszkij Rudnyik (Сучанский Рудник) n�ven �s a foly�r�l kapta a nev�t. A b�ny�k szakszer� ki�p�t�se 1900-t�l vette kezdet�t, amikor Gorlovk�b�l b�ny�szok �s b�nyam�rn�k�k �rkeztek. �j b�ny�k sor�t nyitott�k meg 1905-1914 k�z�tt, a telep�l�s azonban kaotikusan fejl�d�tt. 1918-1922 k�z�tt a k�rny�ken er�s partiz�ntev�kenys�g folyt a jap�n megsz�ll�k ellen (ez�rt kapta k�s�bb a Partyizanszk nevet). A b�ny�sztelep�l�sek k�zigazgat�si egyes�t�s�vel 1932-ben j�tt l�tre Szucsan v�ros. 1933-1937 k�z�tt a Gamarnik nevet viselte, a V�r�s Hadsereg egy vezet� komissz�rja ut�n (akit 1937-ben a nagy terror sor�n kiv�geztek). 1935-ben �p�lt meg az a vas�ti sz�rnyvonal, amely a v�rost �sszek�t�tte Vlagyivosztokkal. 1972-ben kapta mai nev�t. 1992-ben lakt�k a legt�bben (49,9 ezer f�), az�ta folyamatos a n�pess�g cs�kken�se. 2003 okt�ber�ben a Centralnaja b�ny�ban t�rt�nt b�nyaszerencs�tlens�gben �ten vesztett�k �let�ket.

 

Napjainkban a v�ros gazdas�g�ra m�g mindig a sz�nb�ny�szat t�ls�lya nyomja r� b�lyeg�t. Viszonylag sokr�t� k�nny�ipara: b�ripar, textilipar, s�rgy�rt�s, h�skombin�t. Gy�gyszer- �s turbinagy�r. Lozovij telep�l�sen (5 km-re d�lre a v�rost�l) �zemel a Partyizanszki h�er�m� (Partyizanszkaja GRESZ), amely a helyi k�szenet dolgozza fel 1954 �ta.