|
Jenyiszejszk (Енисейск)
Krasznojarszktl 338 km-re szakra, a Jenyiszej bal partjn, a Jenyiszej-sksgon fekszik. A vros terlete s kzvetlen krnyke is sk vidk. Kb. 85 km-rel feljebb torkollik a folyba az Angara, a Jenyiszej legnagyobb mellkfolyja, a vrostl 8 km-re dlre pedig egy kisebb mellkfoly, a Kem.
Jenyiszejszk jrszt fldrajzi helyzetnek ksznhette egykori gyors felemelkedst s ksbbi fokozatos hanyatlst is.
A vros komolyabb iparral nem rendelkezik. Egykor hres kzmves iparbl rszben a vast hiny miatt nem alakulhatott ki gyripar. Korbbi jelents fafeldolgoz ipart a kzeli Leszoszibirszkben ltestett kombint visszavetette. Gazdasgi szempontbl legfontosabb ltestmnye a hajgyr s a folyami kikt.
A Jenyiszej Kelet-Szibria egyik legfontosabb vzitja, a hajzsi szezonban a vros kiktje jelents teherforgalmat bonyolt le. A Krasznojarszkkal kapcsolatot biztost 338 km hossz orszgt rszben szintn a foly vlgyben hzdik. Jenyiszejszkhez nem vezet vastvonal. A legkzelebbi vastlloms kb. 45 km-re, Leszoszibirszkben van, ez a Transzszibriai vast egyik, Acsinszknl legaz szrnyvonalnak vgllomsa. A vros repltere kisebb replgpek fogadsra alkalmas.
Jenyiszejszk els vrosrendezsi terve az 1780-as vekben kszlt, az akkori vrosszerkezetet a trtnelmi vrosmag mig megrizte. Tbbsgben feljtsra vr memlk pletei a 18. szzadbl valk.
Leghresebb az 1642-ben alaptott Megvlt sznevltozsa- (Szpaszo-Preobrazsenszkij-) kolostor, Szibria egyik legrgibb kolostora.
Az 1750-es vekben emeltk a Megvlt- (Szpasszkij-) katedrlist a harangtoronnyal.
A szzad vgn ptett Szenthromsg- (Troickaja-) s Mria mennybemenetele- (Uszpenszkaja-) templomoknak csak egy rsze maradt fenn.
A polgri cl pletek kzl nagyrszt psgben megrzdtt az 1740-es vekben kszlt Kereskedsor (Gosztyinij dvor).
Az 1883-ban alaptott helytrtneti mzeum a vros s az egykori expedcik trtnetnek emlkein kvl jelents nprajzi gyjtemnnyel is rendelkezik. Oroszorszg 2000-ben javaslatot tett Jenyiszejszk trtnelmi vrosmagjnak felvtelre az UNESCO Vilgrksgi helyszneinek listjra.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
