Novgorod (Новгород)
Novgorod trtnelmi emlkei 1992-ben felkerltek az UNESCO vilgrksg-listjra.
Az Oroszorszg szaknyugati rszn elhelyezked vros kzlekedsfldrajzi helyzete mai is – hasonlkppen a vikingek idejhez – klnsen kedvez. Az si vziutak mellett ma inkbb a Szentptervr (189 km) s Moszkva (531 km) kztti f vasti s orszgti (M10 autplya) tengelyen val elhelyezkedse a lnyeges, valamint kzelsge a Baltikumhoz s az szak-eurpai orszgokhoz. Kzvetlen vasti kapcsolatai vannak Moszkvval (Leningrdi plyaudvar, jszakai vonatok), Szentptervrral, valamint szaknyugat-Oroszorszg fontos vrosaival, mint Pszkov vagy Murmanszk.
A vros kt repltere csak alkalmi jratokat fogad. A legkzelebbi nemzetkzi repltr a szentptervri Pulkovo (180 km).
A novgorodi terlet lakossgnak 96,3%-a orosz nemzetisg, 71%-a vroslak. A munkakpes lakossg szma 390 ezer f krl van. A dolgozk tlagos letkora 39 v, mintegy 50%-uk rendelkezik kzp- vagy felsfok vgzettsggel.
A vros jelents s vltozatos iparral rendelkezik. Legnagyobb vllalatai mtrgyagyrtssal, fmfeldolgozssal, csomagolanyag-gyrtssal foglalkoznak, de jelents a rditechnikai s elektromos eszkzk ellltsa, valamint az lelmiszeripar is.
A Blcs Jaroszlvrl elnevezett Novgorodi llami Egyetem 102 tanszkn 65 trgyat tantanak. Az 1132 oktat kzl 101 a tudomnyok doktora, s mintegy 30-an akadmikusok. Az eurpai egyetemi osztlyozsi rendszer szerint a novgorodi egyetem a 13. helyet foglalja el a 46 oroszorszgi egyetem sorban
|