beszl�ni t�szdr�ma

A beszl�ni t�szdr�ma vagy beszl�ni v�rengz�s egy t�bb mint 1100 ember t�szul ejt�s�vel kezd�d� t�szdr�ma volt, amely h�rom nap m�lva �rt v�get t�bb mint 300 ember hal�l�t okozva. 2004. szeptember 1-j�n kezd�d�tt, amikor egy f�k�nt ingus �s csecsen fegyveresekb�l �ll� csoport t�bb mint 1100 embert, k�zt�k 777 gyereket ejtett t�szul az Oroszorsz�g �szak-Kauk�zus r�gi�j�ban, �szak-Osz�ti�ban fekv� Beszl�n 1. sz�m� iskol�j�ban. A t�szejt�st v�grehajt�, Samil Baszajev szeparatista csecsen had�r k�ldte csoport a M�sodik csecsen h�bor� befejez�s�t k�vetelte. H�rom napi patthelyzet ut�n az orosz biztons�gi er�k megrohamozt�k az �p�letet harckocsikat, gy�jt�rak�t�kat �s m�s neh�zfegyvereket is bevetve. Az iskol�t robban�sok sorozata r�zta meg, amelyet t�z, valamint a t�szejt�k �s az orosz biztons�gi er�k k�z�tti kaotikus t�zharc k�vetett. V�g�l legal�bb 334 t�sz halt meg, k�zt�k 186 gyerek; ezen k�v�l t�bb sz�zan megs�r�ltek �s sokan elt�ntek.

A trag�dia biztons�gi �s politikai k�vetkezm�nyekhez vezetett, els�sorban olyan korm�nyzati reformok sorozat�hoz, amelyek megszil�rd�tott�k a Kreml erej�t �s meger�s�tett�k az orosz eln�k hatalm�t. A Freedom House nev� amerikai civilszervezet szerint ezek a reformok Oroszorsz�got a 2000-es �vek k�zepe �ta politikailag nem szabad, autorit�rius �llamm� tett�k. 2000-ben a v�ls�ghelyzet sz�mos r�szlete tov�bbra is vita t�rgya, t�bbek k�z�tt hogy h�ny fegyveres vett r�szt a t�szejt�sben, hogyan k�sz�tett�k azt el�, �s siker�lt-e n�h�nyuknak elmenek�lnie. A korm�nyzat v�ls�gkezel�s�re vonatkoz� k�rd�sek sem old�dtak meg, bele�rtve a h�rek cenz�r�z�s�t �s a f�lret�j�koztat�st, a Beszl�nba siet� �js�g�r�k elnyom�s�t, a t�szejt�kkel folytatott t�rgyal�sok m�dj�t �s tartalm�t, a v�res kimenetel�rt val� felel�ss�get, �s a t�lzott er� v�lhet� haszn�lat�t.