hatalmi harc Szt�lin hal�la ut�n. Hruscsov vezet�se (1953–1964)

Az enyh�l�s els� akkordjak�nt Berij�t 1953. december 24-�n likvid�lt�k.

A p�rtvezet�s�rt Malenkov minisztereln�k �s Hruscsov p�rtf�titk�r harcolt. Malenkov reformokat vezetett be: amneszti�t hirdettek, enyh�tettek a gulagok szigor�n, k�nny�tett�k a parasztok beszolg�ltat�si k�telezetts�geit. 1954-ben megkezd�dtek Hruscsov sz�zf�ld-akci�i. 1955-ben Bulganyin lett az �j minisztereln�k. Visszavont�k Malenkov fogyaszt�s-reformjait. 1956-ban a XX. p�rtkongresszuson elhangzott Hruscsov h�res besz�de a szem�lyi kultuszr�l �s annak k�vetkezm�nyeir�l. Ebben meghirdett�k a desztaliniz�l�st: Szt�lin k�nyveit, szobrait stb. „ki�tkozt�k”. (A besz�det hivatalosan titkosnak sz�nt�k, �m mivel sz�veg�t a helyi p�rttitk�rok (sok ezren) is megkapt�k, biztosra lehetett venni, hogy kisziv�rog.) Malenkov, Molotov, Kaganovics �s Sepilov szembesz�llt a desztaliniz�l�st akar� t�bbs�ggel: mindegyiket kiz�rt�k a KB-b�l (1957), majd a p�rtb�l (1961). (Eredetileg Vorosilov is t�mogat�s�r�l biztos�totta Molotov�kat, de a szavaz�skor „�t�llt”.) Visszaker�lt a hatalomba Koszigin, Brezsnyev is ekkor lett a K�zponti Bizotts�g tagja.

1958-ban Hruscsov megszerezte a minisztereln�ki poz�ci�t is. Folytatta a reformokat: a szakminiszt�riumok le�p�t�s�t, helyett�k decentraliz�lt gazdas�gi tan�csok fel�ll�t�s�t, nagykolhozok, szovhozok, szak- �s politechnikai iskol�k l�trehoz�s�t.

1959-ben, a XXI. p�rtkongresszuson H�t�ves tervet fogadtak el. Ennek f� c�lkit�z�se volt, hogy az egy f�re jut� termel�s magasabb legyen, mint az USA-ban. 1961-ben a XXII. p�rtkongresszuson nyilv�nosan el�t�lt�k Szt�lint, kezdet�t vette a m�sodik desztaliniz�ci�. Ez 1964-ben elvezetett a K�nai Kommunista P�rttal val� szak�t�shoz.

1964-ben megbukott Hruscsov. Ut�dja a f�titk�ri sz�kben Brezsnyev, az �llameln�k Mikojan (1964–65), majd helyette Podgornij 1977-ig, a minisztereln�k Koszigin lett.

Hruscsov vezet�se alatt �jra szer�ny m�rt�kben n�vekedett az �letsz�nvonal. A szovjet �llampolg�rok k�r�ben n�pszer�ek voltak a nagyszab�s� lak�telep�p�t�sek (oroszul mikrorajonok, "mikroker�letek", amiket legink�bb a budapesti J�zsef Attila lak�telephez vagy �jpalot�hoz lehetne hasonl�tani). Az ilyen form�ban fel�p�lt lak�sok igaz kicsik �s zs�foltak voltak (8 n�gyzetm�ter volt a t�rv�nyben meghat�rozott egy f�re es� lak�ter�let a Szovjetuni�ban, illetve a lak�shi�ny miatt gyakran t�bb gener�ci� �lt egy�tt), de legal�bb volt benn�k melegv�z, t�vf�t�s �s v�z�bl�t�s�s wc, amir�l azel�tt az �tlag szovjet �llampolg�r m�g �lmodni sem mert.