1946–1953

A vil�gh�bor�ban a Szovjetuni� kb. 25 milli� embert vesz�tett, a h�bor� v�g�n 20 milli� munkan�lk�li volt az orsz�gban. A n�met hadifogs�gb�l hazat�r�ket is Szib�ri�ba vitt�k. Szt�lin az MVD (titkosrend�rs�g, vezet�je: Lavrentyij Berija, 1946–53) seg�ts�g�vel ki�p�tette a tot�lis diktat�r�t. Zsdanov a kult�rpolitik�t Szt�lin dics��t�s�re haszn�lta. A szocialista realizmus lett a hivatalos m�v�szeti ir�ny, a formalizmust, az objektivizmust, a „kozmopolitizmust” �ld�zik. A hidegh�bor�s szemben�ll�s elm�let�t Zsdanov �s Voznyeszenszkij dolgozta ki.

A Szovjetuni� a frissen alakult Izrael �llammal is felvette a kapcsolatot, de ez a viszony az Egyes�lt �llamok �s Izrael sz�vets�ges viszonya miatt megszakadt.

1948-ban meghalt Zsdanov, s a Malenkov-Hruscsov-Berija trojka elt�vol�totta a hatalomb�l embereit, a II. vil�gh�bor� alatt a hadigazdas�g�rt felel�s Voznyeszenszkijt, Kuznyecov leningr�di els� titk�rt, (1950-ben egy koncepci�s perben mindkett�t hal�lra �t�lt�k), Andrejevet �s Koszigint. Molotov k�l�gyminisztert is lev�ltott�k, s a hely�re Visinszkij f��gy�sz ker�lt (1949–53).

1946–50 �s 1951–55 a 4. �s 5. �t�ves terv id�szaka.

Ebben az id�ben a szovjet hatalom kisz�lesedett Eur�p�ban, de k�lpolitikailag elszigetel�d�tt. A kommunista gazdas�g is v�ls�ghelyzetben volt: a termel�s n�tt ugyan, de a t�ketartal�k �s a szakmunk�sok sz�ma is cs�kkent. Mivel a hatalom az �letsz�nvonal emel�s�t nem t�zte ki c�lul, �s a dolgoz�k nem voltak �rdekeltek a gy�rak, kolhozok eredm�nyess�g�ben (fizet�s�ket mindenk�ppen megkapt�k), ez�rt a termel�s mennyis�gileg �s min�s�gileg is alacsony sz�nvonalon maradt �s �ltal�nos volt a pazarl�s.

1952-ben, tizenh�rom �vvel a legut�bbi ut�n h�vt�k �ssze a XIX. p�rtkongresszust. Malenkov meghirdette, hogy a politik�jukat (politika els�bbs�ge a gazdas�ggal szemben) megv�ltoztatj�k. Szt�lin m�r csak egy r�vid z�r�besz�det tartott. A KB pl�num�n t�bb mint m�sf�l �r�ig besz�lt, t�bb elvt�rsat kiosztott. Az �j tisztogat�s (antiszemita kamp�ny kezd�d�tt) val�sz�n�leg �rintette volna a KB-tagok egy r�sz�t is (Kaganovicsot, Molotovot a feles�ge r�v�n).

1953. m�rcius 5-�n v�ratlanul meghalt Szt�lin. Az �gy t�madt hatalmi �rben �tmeneti id�re nem emelkedett ki egy�rtelm� els� sz�m� vezet�. Szt�lin ut�da a Minisztertan�cs �l�n Malenkov lett, a p�rt k�zponti appar�tus�nak ir�ny�t�ja pedig Hruscsov, b�r � form�lisan csup�n a KB egyik titk�ra volt. (Ez azonban a k�zkelet� v�leked�ssel ellent�tben nem volt v�ltoz�s a kor�bbi form�lis �llapothoz k�pest, ugyanis a p�rt alapszab�ly�b�l 1934-ben, a XVII. kongresszuson t�r�lt�k a f�titk�ri tiszts�get, az�ta maga Szt�lin is csak egyike volt a KB titk�rainak, hivatalos dokumentumokon is �gy szerepelt az al��r�sa.)