Kijevi csata (1941)

A kijevi csata a n�met t�rt�net�r�sban kialakult elnevez�se a m�sodik vil�gh�bor� idej�n Kijev k�rzet�ben lezajlott 1941 �szi �sszecsap�soknak, melyben a n�met csapatok k�rbez�rt�k a V�r�s Hadsereg csapattesteit. A Barbarossa hadm�velet egyik hadm�veleti c�lj�nak – Kijev elfoglal�sa – teljes�t�se �rdek�ben ind�tott hadmozdulatok augusztus 23-�n indultak meg �s n�gy h�ttel k�s�bb, szeptember 26-�n fejez�dtek be. A szovjet t�rt�net�r�sban „Kijevi v�delmi hadm�velet” (Киевская оборонительная операция) n�ven hivatkoznak r�, kezdet�t m�sf�l h�nappal kor�bbr�l, j�lius 7-�t�l veszik, befejez�si ideje azonos.

A n�met hadmozdulatokban majdnem a teljes D�lnyugati Frontot beker�tett�k, megk�zel�t�leg 665 000 szovjet katona esett fogs�gba n�met becsl�sek szerint. Azonban a kijevi beker�t�s nem nevezhet� teljesen sikeresnek, hiszen kis csoportokban visszasziv�rogtak szovjet csapatok saj�t v�delmi vonalaik m�g�, bele�rtve a Frontparancsnokot, Szemjon Bugyonnijt, Szemjon Tyimosenkot �s a politikai n�pbiztost, Nyikita Hruscsovot. Azonban m�g �gy is p�ld�tlanul nagy vesztes�geket okozott a szovjet hader�nek, fel�lm�lva a j�nius-j�liusi minszki katasztr�f�t is. Szeptember 1-j�n a D�lnyugati Front k�r�lbel�l 752 000-760 000 f�b�l �llt (tartal�kos �s kiseg�t� alakulatokkal 850 000 f�), 3923 l�veggel, 114 harckocsival �s 167 darab rep�l�g�ppel felszerelve. A beker�t�s ut�n a gy�r�ben rekedt l�tsz�m 452 700 f�t, 2642 l�veget, 64 harckocsit tett ki. Okt�ber 2-�ig k�r�lbel�l 15 000 f� tudott visszajutni a saj�t vonalak m�g�.

�sszess�g�ben a D�lnyugati Front az egy h�napos �tk�zetsorozatban 700 544 embert vesztett, bele�rtve a 616 304 halottat, fogs�gba esetettet, vagy elt�ntet. N�gy szovjet t�bori hadsereg – az 5., a 37., a 26. �s a 21. Hadsereg –, amely 43 hadoszt�lyt sz�ml�lt, l�tsz�milag ki�r�lt. A 40. Hadsereg (40-я армия) szint�n komoly vesztes�geket szenvedett. Mint kor�bban a Nyugati Front, a D�lnyugati is teljes �jraszervez�sre �s felt�lt�sre szorult. A n�met K�z�p Hadseregcsoport (Heeresgruppe Mitte) ism�rt Moszkva fel� vehette a hadm�veleti ir�nyt.

K�t �vvel k�s�bb, 1943. november–december k�z�tt zajlott le az ukr�n v�ros felment�s�re ind�tott m�sodik kijevi csata. Az ezt k�vet� t�li hadj�ratban 1944. janu�r 3-�ra a tengely-csapatokat az 1939-es lengyel hat�rokhoz vetett�k vissza a szovjet csapatok.

 

1941. augusztus 25-t�l Guderian csapatai Konotop fel� tartottak, k�t h�t m�lva a Gyeszn�t, majd szeptember 14-�n Romnit �rt�k el. Az 1. p�nc�loscsoport (Paul Ludwig Ewald von Kleist vezet�se alatt) a v�rosn�l elhaladva felvette az �rintkez�st a 2. p�nc�loscsoporttal. A 6. hadsereg (von Reicheinau parancsnokl�s�val) el�renyomult Kijevt�l �szakra, s �tkelt a Dnyeperen; majd Csernyigov k�rzet�ben �sszez�rta sz�rnyait a 2. hadsereggel (von Weisch). A Csernyigov–Kijev–Nyezsin h�romsz�gben a szovjet D�l-Nyugati Front 5., 21., �s 37. hadserege beker�t�sre ker�lt.

 

N�metek: 1. p�nc�loscsoport, 17. hadsereg Kremencsuk �s Cserkasszi k�z�tt, a Dnyepern�l; valamint a 6. hadsereg; 2. hadsereg d�lkelet fel� elny�l� �vben Novi Szipkovig.

Oroszok: D�lnyugati Front, Kijevi K�l�nleges Katonai K�rzet 6 hadsereggel. E �tk�zet bizonyult a legnagyobb ember�ldozatokkal j�r� �sszecsap�snak a keleti fronton a h�bor� alatt.