Barbarossa hadm�velet

A Barbarossa hadm�velet a m�sodik vil�gh�bor� sor�n a Harmadik Birodalom �ltal a Szovjetuni� ellen 1941. j�nius 22-�n ind�tott t�mad� hadm�velet fed�neve volt. Ez a hadm�velet nem �sszekeverend� az eg�sz keleti fronton v�vott h�bor�val, mert am�g a Barbarossa hadm�velet 1941 j�nius�t�l 1941 december�ig tartott, addig a keleti front 1941 j�nius�t�l 1945 m�jus�ig l�tezett, m�g a szovjetek el nem foglalt�k Berlint.

Adolf Hitler m�r 1940 j�nius�t�l komolyan fontol�ra vette a Szovjetuni� elleni t�mad�st, �s 1940. j�lius 31-�n utas�totta a n�met vez�rkart (Oberkommando der Wehrmacht, OKW) a tervez�si m�veletek megkezd�s�re. A hadm�velet els� terveit december 5-�n kapta k�zhez, �s 1940. december 18-�n adta ki 21. sz�m� hadm�veleti utas�t�s�t, amelyben parancsot adott a Szovjetuni� elleni tot�lis h�bor� terveinek r�szletes kidolgoz�s�ra.

A hadm�velet fed�neve Fall Barbarossa lett, Barbarossa Frigyes, a N�met-r�mai Birodalom egykori uralkod�ja ut�n. A n�v kiv�laszt�s�t hossz� m�rlegel�s el�zte meg, felmer�lt az Otto n�v is, de a R�tszak�ll� mint p�ldak�p jobbnak bizonyult. Az el�k�sz�letekkel egy�tt majdnem egy �vig, 1941 tavasz�t�l 1941 tel�ig tart� hadm�velet kidolgoz�s�t Paulus t�bornok vezet�s�vel v�gezt�k, c�lja pedig a Szovjetuni� eur�pai r�sz�nek a gyors elfoglal�sa volt, eg�szen az Arhangelszkt�l Asztrah�nig h�zott k�pzeletbeli vonalig, melyet gyakran csak A–A-vonalk�nt eml�tettek (A–A linie).

A hadm�velet el�k�sz�t�se sor�n N�metorsz�g �s sz�vets�gesei – a tartal�kokkal egy�tt – kb. 3,9 milli� katon�t vez�nyeltek a keleti frontra, �s 1941. j�nius 22-�n mintegy 3,5 milli� katona ind�tott t�mad�st a Szovjetuni� ellen egy kb. 2900 kilom�ter sz�les arcvonalon.[17] A t�mad�k 3600 harckocsival, 4389 harci rep�l�g�ppel, 600 000 egy�b g�pj�rm�vel �s 750 000 l�val rendelkeztek. Kezdeti n�met sikerek ut�n – jelent�s vesztes�geket okoztak a V�r�s Hadseregnek, elfoglalt�k a Szovjetuni� eur�pai fel�nek nagy r�sz�t, els�sorban a fejlett ipari �s mez�gazdas�gi ter�leteket – azonban a V�r�s Hadsereg sikerrel �ll�totta meg a Wehrmacht leger�sebb t�mad�sait, �s megakad�lyozta, hogy a n�metek elfoglalj�k Moszkv�t, illetve Leningr�dot.

A Barbarossa hadm�velet kudarca ut�n Hitler tov�bbi t�mad�sokat k�vetelt a Szovjetuni� legy�z�se �rdek�ben, amelyek v�g�l mind kudarcot vallottak: Leningr�d ostroma, az „�szaki f�ny” hadm�velet (Unternehmen Nordlicht), illetve Szt�lingr�d ostroma.

A Barbarossa hadm�velet a vil�gt�rt�nelem egyik legnagyszab�s�bb offenz�v�ja volt, de ennek sor�n el�sz�r siker�lt komoly neh�zs�get is okozni Hitlernek �s a Harmadik Birodalomnak. A Barbarossa hadm�velet k�vetkezm�nye volt, hogy megnyitotta a keleti frontot, amely a vil�gh�bor� �s a t�rt�nelem legnagyobb hadsz�nter�v� v�lt. A Barbarossa hadm�velet sor�n v�vtak a vil�gh�bor� legnagyobb p�nc�los�tk�zetei �s legnagyobb csat�i k�z�l sz�mosat.

A hadm�velet sor�n mind a n�met, mind a szovjet f�l jelent�s vesztes�geket szenvedett, ez mindk�t f�l sz�m�ra egyar�nt nagy megterhel�st jelentett �s emberfeletti �ldozatokat v�rt el a katon�kt�l �s az �rintett lakoss�gt�l. A hadm�velet els� h�napjaiban t�bb mint 3 milli�, 1941 v�g�ig 3,8 milli� szovjet katona esett n�met hadifogs�gba. Ennyi hadifogoly ell�t�s�ra a n�metek nem voltak, �s nem is lehettek felk�sz�lve, hiszen a saj�t ell�t�suk is gondokat okozott. Az orosz hadifoglyok alig egyharmada �rte meg a h�bor� v�g�t. Csal�djuk sem j�rt jobban: Szt�lin a fogs�gba esett katon�kat �rul�kk�nt kezelte, �s csal�djukon �llt bossz�t.

M�sfel�l az orosz alakulatok parancsba kapt�k, nem lehet hadifoglyokat ejteni, az ellens�get meg kell semmis�teni. A csek�ly sz�m� n�met hadifoglyot ugyancsak embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt dolgoztatt�k.