t�li h�bor�

A t�li h�bor� (finn�l Talvisota, oroszul Зимняя война (zimnjaja vojna), de ismert m�g, mint szovjet–finn h�bor�, vagy orosz–finn h�bor�, egyik kev�sb� haszn�lt elnevez�se a t�li hadj�rat) 1939. november 30-�n kezd�d�tt, h�rom h�nappal a II. vil�gh�bor� kit�r�s�t k�vet�en. A N�psz�vets�g illeg�lisnak min�s�tette a szovjet t�mad�st �s 1939. december 14-�n kiz�rta a Szovjetuni�t soraib�l. A konfliktust az 1940. m�rcius 13-�n al��rt moszkvai b�keszerz�d�s z�rta le. Elvesztett ter�leteinek visszaszerz�s�re 1941-ben Finnorsz�g ism�t hadba sz�llt a Szovjetuni�val szemben, melyet az ut�kor "Folytat�lagos h�bor�"-nak nevez.

 

Helsinkit teljesen v�ratlanul �rte a bombat�mad�s: a l�giriad�t jelz� szir�n�k �s a l�gv�delmi �tegek csak az els� robban�sok ut�n sz�laltak meg. A l�git�mad�sokhoz a szovjet rep�l�g�pek m�r – a „seg�ts�gny�jt�si” szerz�d�sek alapj�n – �sztorsz�gi rep�l�terekr�l is felsz�lltak. Azonban a szovjet vezet�s nemcsak katonai eszk�z�ket vetett be: december 1-j�n bejelentett�k, hogy egy hat�r menti kisv�rosban (Terijoki) megalakult a „Finn N�pk�zt�rsas�g N�pi Korm�nya”, �l�n egy 20 �ve a Szovjetuni�ban �l� finn kommunist�val (Otto Ville Kuusinen) �s t�rsaival, akik ki�ltv�nyukban (jellegzetes bolsevik sz�haszn�lattal) a „szenved� finn dolgoz�kat” akart�k megmenteni a „h�bor�s provok�torok b�n�s korm�ny�t�l”, „a s�t�t reakci� band�j�t�l”. �m a nyilatkozat hat�s�ra az �sszes parlamenti p�rt �s a finn polg�rok ink�bb haz�juk v�delm�re mozdultak meg, vagyis az „elnyom�k �s h�h�rok r�muralma” (teh�t t�rv�nyes korm�nyuk) mellett. A szovjet politika terve az volt, hogy a h�bor� ut�n Finnorsz�got egyes�tik a Kar�liai ASZSZK-val, �s kialak�tj�k bel�l�k a Kar�liai-Finn Sz�vets�ges K�zt�rsas�got.

A szovjet hadvezet�s �t ir�nyb�l t�madva egy h�t alatt akarta lerohanni Finnorsz�got – a n�met Blitzkrieg mint�j�ra. Annyira biztosak voltak a dolgukban, hogy az �szakon t�mad� egys�geket k�l�n figyelmeztett�k a sv�d hat�r tiszteletben tart�s�ra. A finnek mind emberben, mind l�szerben, mind neh�zfegyverekben hi�nyt szenvedtek �s ritka volt az a finn katona, aki l�tott egy�ltal�n harckocsit.

 

Szt�lin a h�bor� megind�t�sakor azt gondolta, hogy a finnek az utols� pillanatban megrettennek �s gyorsan kapitul�lnak, majd ink�bb elfogadj�k az � felt�teleit, minthogy a sz�mukra k�tes kimenetel� h�bor� kisz�lesedjen. De mindezek ellen�re a V�r�s Hadsereg mindenhol elkeseredett ellen�ll�sba �tk�z�tt. A finnek kezdetben az akt�v halogat� harcmodorra rendezkedtek be, a v�delmet Carl Gustaf Emil von Mannerheim marsall ir�ny�totta.

A sv�deknek volt egy rejtjelfejt� irod�ja, mely rendszeresen megfejtette a szomsz�dos orsz�gok k�dj�t. Ezek k�z�l a n�met h�rszerz�ssel kapcsolatos munk�juk fontos volt az Enigm�hoz. A sv�dek dr. Arne Beurling matematika professzor �ltal megfejtett�k az oroszok k�dj�t, amit r�gt�n �tadtak a finneknek. �gy az 1939. novemberi szovjet t�mad�skor b�r� Carl Mannerheim marsall emberei mindig a megfelel� helyen voltak. A kicsiny, 175 ezres finn hadsereg feltart�ztatta az egymilli�s szovjet hader�t. Stephenson hamis �tlev�llel felkereste Mannerheimet. 1940 els� het�re finn „s�el� k�s�rtetek” (orvl�v�szek) s�lyos vesztes�geket okoztak a szovjeteknek. Ezt az tette lehet�v�, hogy a marsall �lt a had�szati h�rszerz�s eszk�z�vel.

 

L�tva azonban a szovjet hadsereg gyeng�it, az els� gy�zelmek ut�n t�bb helyen ellent�mad�sba mentek �t �s saj�t meglepet�s�kre egyre t�bb gy�zelmet arattak, ami tov�bb n�velte a csapatok harci kedv�t. Az egyes egys�gek egym�ssal versengve semmis�tett�k meg a szovjet hadoszt�lyokat, z�szl�aljakat. Moszkv�ban �rj�ngtek: egyre t�bb embert �s anyagot mozg�s�tottak (csak a t�vol-keleti hadoszt�lyokat nem) �s csak �gy siker�lt febru�r elej�n megindult Vorosilov-offenz�v�val 27 hadoszt�ly, t�bb ezer harckocsi �s t�bb mint �tsz�z rep�l� �sszevon�s�val �s egy�ttes �lland� t�mad�s�val �tt�rni febru�r 17-re az arcvonalat, majd febru�r 26-�n megkezdeni Viipuri ostrom�t. (Viipuri 10.000 lakos�t febru�r 15. ut�n siker�lt elmenek�teni.) - Az orosz d�nt� t�mad�s v�geredm�nyben nem is a Karjalai szoroson, hanem a tenger fel�l �rv�nyes�lt. 6 speci�lisan felszerelt hadoszt�lyt vontak �ssze, erre a feladatra g�pes�tett sz�nokkal, j�gharckocsikkal, a m�rcius 4-re m�r kell�en befagyott tenger�b�l jeg�n megindultak Viipuri ir�ny�ba, �s �tkarol� hadm�velettel Viipurit�l nyugatra, a Mannerheim-vonal m�g�tt h�df��ll�st tudtak l�tes�teni. A finnek ekkor voltak k�nytelenek t�zsz�netet k�rni. Az utols� l�v�sek a Sallai arcvonalon, m�rcius 13-�n, 11 �rakor hangzottak el. Az akkori finn katon�k szavaival: „az �sszes csat�t megnyert�k, de a h�bor�t elvesz�tett�k”.