Szt�lin Kirov meggyilkol�s�t arra haszn�lta fel, hogy lesz�moljon kor�bbi ellenfeleivel. 5–6 milli� ember ker�lt a csisztka, a nagy tisztogat�s idej�n Szib�ri�ba, sz�muk a vil�gh�bor� kezdet�re megdupl�z�dott. A tisztogat�s cs�cspontjai a nagy koncepci�s perek voltak. F��llam�gy�szk�nt Visinszkij, legfels�bb b�r�s�gi tan�cseln�kk�nt Ulrih vezette az elj�r�sokat:

• a tizenhatok pere (1936): Zinovjev, Kamenyev, Szmirnov, Jevdokimov �s m�sok. Minden v�dlottat hal�lra �t�ltek.
• a tizenhetek pere (1937): Radek, Pjatakov, Szokolnyikov, Szerebrjakov �s m�sok. Radek 10 �vet kapott (majd a l�gerben meg�lte egy t�rsa), a t�bbieket egy kiv�tellel hal�lra �t�lt�k.
• a huszonegyek pere (1938): Buharin, Rikov, Jagoda, Kresztyinszkij, Rakovszkij �s m�sok. 19 ember, k�zt�k a f�bb v�dlottak kaptak hal�los �t�letet. Rakovszkij „csak” h�sz �v k�nyszermunk�t (ennyit gyakorlatilag nem lehetett t�l�lni, teh�t rosszabb volt, mint a hal�los �t�let), majd a l�gerben �lt�k meg 1941-ben.

1937-ben a hadsereg vez�rkar�t is lefejezte Szt�lin: 3 marsallt, 12 t�bornokot, rengeteg csapattisztet �t�ltek hal�lra. Ekkor halt meg a nagyon n�pszer�, zseni�lis Tuhacsevszkij, valamint Bl�cher�s Jegorov marsall, Jakir, Uborevics, Kork t�bornokok. Ez az int�zked�s kis h�j�n az orsz�g veszt�t okozta a II. vil�gh�bor�ban, amikor kezdetben a frissen kinevezett, tapasztalatlan, k�pzetlen �s m�veletlen f�tisztek hib�t hib�ra halmoztak.

A tisztogat�s f� felel�sei Szt�lin mellett az NKVD (titkosrend�rs�g) vezet�i, Jagoda (1934–36), Jezsov (1938-ig), Berija (1953-ig), valamint Szt�lin legk�zelebbi munkat�rsai, az �n. appar�tcsikok (Molotov, Kaganovics, Zsdanov).