hatalmi harc Lenin hal�la ut�n

Lenin hal�la ut�n t�bb csoport k�zd�tt a hatalom�rt: a „baloldaliak platformja” (Trockij �s t�rsai), akik a „permanens forradalom” elm�let�t hirdett�k; a „k�z�p” (Szt�lin-Zinovjev-Lev Kamenyev, az �n. trojka), akik szerint (Trockij�k n�zeteivel ellent�tben) szocializmus egy orsz�gban is fel�p�thet� (ez am�gy az orsz�g nemzetk�zi elszigetelts�ge miatt l�nyeg�ben k�nyszer� megold�s volt); �s v�g�l a „jobbosok” (Buharin, Rikov, Tomszkij).

1925-ben a trojka k�t tagja, Zinovjev �s Kamenyev azt javasolta, hogy z�rj�k ki Trockijt a p�rtb�l. Ekkor (janu�r 17-�n) m�g csak a had�gyi n�pbiztos poz�ci�j�b�l siker�lt elt�vol�tani. A k�vetkez� �vekben tem�rdek irrelev�ns poz�ci�t kapott: dolgozott az Elektrotechnikai Igazgat�s�gon, a Koncesszi��gyi F�bizotts�gon. 1925 okt�ber�ben felsz�nre ker�lt Szt�lin �s a trojka m�sik k�t tagj�nak konfliktusa: Zinovjev�k b�r�lt�k a NEP-et. Szt�lin ezzel szemben �gy tett, mintha t�mogatn� azt. Trockijjal 1926 tavasz�t�l l�ptek sz�vets�gre. 1926 nyar�n Trockijt �s Zinovjevet kiz�rt�k a Politikai Bizotts�gb�l, majd 1927 okt�ber�ben Kamenyevet is. 1927. november 7-�n Zinovjev a leningr�di p�rttags�got (ott volt els� p�rttitk�r) akarta mozg�s�tani egy sz�noklattal, a GPU azonban ezt megel�zend� letart�ztatta. 1927 december�ben, a XV. kongresszuson az ellenz�ket kiz�rt�k a p�rtb�l. Szt�linnak ehhez jelent�s t�bbs�get biztos�tott, hogy siker�lt megszereznie Buharin �s t�rsai t�mogat�s�t. 1928-ban a NEP ut�n Szt�lin Preobrazsenszkij (akit 1927-ben kiz�rtak) programj�nak megval�s�t�s�ba fogott. Emiatt a K�zponti Bizotts�gban (KB) szakad�s t�madt: kisebbs�gbe ker�ltek a „jobboldali elhajl�k”. B�r Buharin �s Kamenyev is arra sz�m�tott, hogy az �jabb kiz�r�shoz Szt�lin a baloldali ellenz�k sz�vets�g�t k�ri, �m Szt�lin �s t�mogat�i magukban is ki tudt�k z�ratni Buharint, Rikovot �s Tomszkijt a XVI. kongresszuson (1929).