polg�rh�bor� �s intervenci� Szovjet-Oroszorsz�gban

1917 november�ben megtartott�k az �ltal�nos v�laszt�sokat, ahol az eszerek (parasztp�rtiak) nyertek. A bolsevikok 25%-ot (9 milli� szavazatot) szereztek. 1918. janu�r 5-�n �ssze�lt az Alkotm�nyoz� Nemzetgy�l�s, janu�r 6-�n azonban a v�r�sg�rdist�k feloszlatt�k a gy�l�st, ezzel v�ge szakadt az oroszorsz�gi demokratikus k�s�rletnek.

 

Ennek k�vetkezt�ben kit�rt a polg�rh�bor�. A feh�rek (bolsevikellenes, k�l�nb�z� politikai ir�nyzat�) hadseregei h�rom ir�nyb�l t�madtak: az Ural fel�l Kolcsak, a Baltikum fel�l Jugyenyics, a Fekete-tenger fel�l Gyenyikin �s Vrangel t�bornokok vezet�s�vel. Az antant nem tudott megegyezni a intervenci� sz�ks�gess�g�nek k�rd�s�ben (Churchill �s Foch marsall, I. vil�gh�bor�s francia vez�rkari f�n�k t�mogatta azt, Woodrow Wilson, az Egyes�lt �llamok eln�ke azonban ellenezte). Az 1919-re kialakult kedvez�tlen katonai helyzetben Lenin m�r fel akarta adni Szentp�terv�rt, hogy a frontvonal kisebb legyen, de Trockij meggy�zte, hogy erre nincs sz�ks�g. A V�r�s Hadsereget a Kerenszkij-offenz�va k�vetkezt�ben megsemmis�lt orosz hadsereg romjaib�l t�kolta �ssze p�r h�nap alatt Trockij vez�rkari f�n�k, Tuhacsevszkij �s Jegorov t�bornokok. Okt�ber 10-�n Orjoln�l, okt�ber 22-�n Szentp�terv�r el�tt meg�ll�tott�k a feh�reket. A sz�vets�gesek m�g ebben az �vben visszavont�k csapataikat.

1920 elej�n a lengyelek Kijevhez vonultak, de a V�r�s Hadsereg egy-k�t h�t alatt visszaszor�totta �ket; Vars�n�l azonban Weygand t�bornok legy�zte a v�r�s�ket (visztulai csoda). A veres�g f�bb okai k�z� tartoztak a vez�rkaron bel�li ellent�tek (Trockij �s Szt�lin k�z�tt): Trockij m�r egy-k�t h�ttel a vars�i csata el�tt jelezte, hogy szerinte a hadsereg kimer�lt, de Lenin mindenkit meggy�z�tt a h�bor� folytat�s�r�l.

1920 november�ben a feh�rek a Kr�met is feladt�k, ezzel v�gk�pp kiszorultak az orsz�gb�l. Vez�rkaruk elhaj�zott Szevasztopolb�l, az antant biztos�totta a haj�kat.

A feh�rek veres�g�nek okai k�z�tt az ideol�giai ellent�tek �s a parancsnokok k�z�tti sz�th�z�s mellett els� helyen szerepelt kedvez�tlen strat�giai helyzet�k: az orsz�g k�zponti, iparosodottabb vid�kei (P�terv�r �s Moszkva t�gabb k�rnyezete) a h�bor� eg�sz folyam�n a v�r�s�k kez�n maradtak.

 

A Lenin �ltal a polg�rh�bor� idej�n meghirdetett gazd�lkod�si m�d, a „hadikommunizmus” r�videsen fenntarthatatlannak bizonyult. Gazdas�gi v�ls�g alakult ki, amelynek jelei voltak a p�terv�ri munk�ssztr�jk �s a kronstadti matr�zfelkel�s (amelyet Tuhacsevszkij �s Trockij vert le). Lenin ez�rt a X. p�rtkongresszuson (1921. okt�ber) meghirdette a NEP-et (Novaja Ekonomicseszkaja Politika, �j Gazdas�gpolitika). A NEP r�szben visszat�r�s volt a kapitalizmushoz: enged�lyezt�k a mag�nv�llalkoz�sokat �s a belkereskedelmet, de a nagyipar �llami k�zben maradt. Ugyanekkor betiltott�k a p�rton bel�li frakci�kat. Lenin els� agyv�rz�s�t k�vet�en (1922 elej�n) Szt�lin p�rtf�titk�r, f� feladata volt a p�rt megtiszt�t�sa az elhajl�kt�l. (A kor�bban nem jelent�s f�titk�ri posztot � alak�totta de facto vezet�i poz�ci�v�).

Az �v m�sik jelent�s esem�nye volt az eszer vezet�k koncepci�s pereinek lefolytat�sa, �s a Cseka �talak�t�sa GPU-v� (�llami Politikai Hivatal).

1922 december�ben a X. �sszoroszorsz�gi Szovjetkongresszuson megalakult a Szovjetuni�. Tagjai: az Oroszorsz�gi SZSZK, Ukrajna, Kauk�zusont�l, Belorusszia. K�s�bb lett tag az �zb�g, a T�rkm�n (1924) �s a Tadzsik SZSZK (1929).

1923-ban ratifik�lt�k a SZU �j alkotm�ny�t, amely meghat�rozta az Szovjetuni� k�z�s �gyeit (honv�delem, k�lpolitika, gazdas�gi tervez�s). A legfels�bb szerv elvileg az alkotm�nyt is ratifik�l� �sszszovjet Kongresszus volt, ez v�lasztotta a N�pbiztosok Tan�cs�t (miniszteri kabinet) �s a V�grehajt� Bizotts�got.

1924. janu�r 21-�n meghalt Lenin A XXII. p�rtkongresszus ut�n nyilv�noss� v�lt v�grendelet�ben �rta: „Gondolkodjanak el azon, hogy kellene (ti. Szt�lint) err�l a posztr�l �thelyezni.” Mivel azonban ut�dl�s�ra vonatkoz�an a v�grendelet semmi konkr�tumot nem tartalmazott, Szt�lin a hely�n maradt.