Szovjetuni�

A bolsevikok hatalomra ker�l�se ut�n az 1918-ban megtartott szovjetek (tan�csok) �sszorosz kongresszusa tan�csk�zt�rsas�gg� ki�ltotta ki Oroszorsz�got. Az ezt kovet� polg�rh�bor� idej�n alakult meg az Ukr�n, a Belorusz �s a Kauk�zusont�li Szovjet Szocialista K�zt�rsas�g. 1922-ben Oroszorsz�g �s h�rom m�sik szovjetk�zt�rsas�g megalak�totta a Szovjet Szocialista Sz�vets�gi K�zt�rsas�got, a Szovjetuni�t. A t�bbi tagk�zt�rsas�g az 1930-as �vek folyam�n csatlakozott az orosz expanzi�s t�rekv�sek hat�s�ra. A rendk�v�l soknemzetis�g� orsz�got 1991-ig 15 tagk�zt�rsas�g, 20 auton�m k�zt�rsas�g, 8 auton�m k�rzet �s 10 auton�m ter�let alkotta, amelyeket �sszesen 120 r�gi�ra �s k�rzetre, valamint 3217 ker�letre osztottak. Egyes ter�letek auton�mi�ja csak form�lis volt, val�j�ban mindent Moszkv�b�l ir�ny�tottak.

A Szovjetuni� a majdnem 70 �ves fenn�ll�sa alatt szuperhatalomm� v�lt.

1985-t�l a Gorbacsov �ltal megfogalmazott �s megkezdett nyit�s (glasznoszty) �s �talak�t�s (peresztrojka) hat�s�ra megkezd�d�tt a Szovjetuni� bels� felboml�sa, meger�s�dtek a nacionalista f�ggetlens�gi t�rekv�sek, f�k�nt a Baltikumban �s a Kauk�zus vid�k�n. A folyamat 1991 augusztus�ig tartott, amikor a sikertelen puccsot k�vet�en a tagk�zt�rsas�gok egym�s ut�n ki�ltott�k ki a f�ggetlens�g�ket, �s elszakadtak a k�zponti hatalomt�l. A Szovjetuni� hivatalosan 1991. december 25-�n sz�nt meg.