1917-es okt�beri orosz forradalom

Az 1917-es okt�beri orosz forradalom (hivatalos kommunista elnevez�ssel nagy okt�beri szocialista forradalom) 1917. november 7-�n (az Oroszorsz�gban akkor haszn�lt juli�n napt�r szerint okt�ber 25-�n) Oroszorsz�g akkori f�v�ros�ban, Petrogr�dban (ma Szentp�terv�r) lezajlott forradalmi esem�nysor.

 

A 1917 febru�rj�ban az els� vil�gh�bor� tragikus t�rt�n�sei, a katonai �sszeoml�s, a n�p �s a katon�k el�gedetlens�ge hat�s�ra Oroszorsz�gban polg�ri demokratikus forradalom t�rt ki, megd�nt�tt�k a c�ri rendszert (febru�r 23.).

Az �jonnan fel�llt ideiglenes korm�nynak azonban kevesebb volt a t�nyleges hatalma, mint a munk�sok, parasztok, katon�k �s matr�zok k�zvetlen�l v�lasztott tan�csainak (szovjet), amelyek a v�rosokban, gy�rakban �s laktany�kban m�k�dtek. Az �tmutat�s a petrogr�di szovjett�l �rkezett, amely m�r az 1905-�s forradalomban is vezet� szerepet j�tszott, �s a febru�ri forradalom els� napjaiban �jj�alakult. A szovjetek meger�s�d�s�nek k�vetkezt�ben a bolsevikok m�r nem t�mogatt�k az ideiglenes korm�nyt. J�lius 3–4-�n a bolsevikok puccsk�s�rlete megbukott. Lenin Finnorsz�gba menek�lt. Trockijt, Lunacsarszkijt, Kamenyevet beb�rt�n�zt�k.

A bolsevik p�rt – a j�liusi veres�g ellen�re – katonailag jobban meg volt szervezve, mint az �sszes t�bbi oroszorsz�gi politikai er�. �k rendelkeztek a legr�gibb illeg�lis m�lttal �s legnagyobb terrorista tapasztalattal. Csak nekik jutott esz�kbe, hogy a hi�nyz� belf�ldi t�mogat�st k�lf�ldiekkel helyettes�ts�k: a puccsban fontos szerepet sz�ntak az �ltaluk beszervezett, a bolsevik mozgalom lelkes h�veiv� v�lt k�nai vend�gmunk�soknak �s magyar, n�met, lett �s lengyel hadifoglyoknak.

A bolsevik hatalom�tv�tel siker�t – a politikai helyzet saj�toss�gai mellett – t�bb szerencs�s v�letlen is el�seg�tette, melyeket Lenin �gyesen ki tudott haszn�lni:

�ppen egynapos vas�ti sztr�jk volt Szentp�terv�ron, megszakadt a kapcsolat a f�v�ros �s az eg�sz orsz�g k�z�tt.

A puccs napj�n �rte el a leszerelt tisztek, sebes�ltek, dezert�r�k sz�ma a f�v�rosban maxim�lis m�rt�k�t, kb. 200 000 f�t, ami s�lyos probl�m�t jelentett a korm�ny szempontj�b�l.

A Balti flotta haj�it okt�ber 24-�n (november 6-�n) �jszaka a N�va foly� torkolat�ba vez�nyelt�k.

A puccs napj�n �l�sez� Tan�csokban Leninnek siker�lt el�rnie, hogy a fegyveres felkel�s terve t�bbs�get kapjon.

 

Az orosz forradalmi hagyom�nyokat, az ingatag politikai helyzetet �s a polg�ri korm�ny n�pszer�tlen int�zked�seit (mint amilyen p�ld�ul a h�bor� folytat�s�nak terve, a f�ldoszt�s �s a v�laszt�sok halogat�sa) kihaszn�lva 1917. november 7-�n (a Juli�n-napt�r szerint okt�ber 25-�n) a Finnorsz�gb�l titokban visszat�rt Lenin vezet�s�vel l�zad�s t�rt ki Szentp�terv�rott. Lenint a sv�jci emigr�ci�j�b�l kor�bban a n�met titkosszolg�lat juttatta vissza Oroszorsz�gba, hogy ezzel is gyeng�tse I. vil�gh�bor�s ellenfel�t.

A felkel�s Lev Davidovics Trockij – a v�grehajt� bizotts�g eln�k�nek – ir�ny�t�sa alatt a v�rosba vezet� utak lez�r�s�val vette kezdet�t. Ebben r�szt vettek a P�ter-P�l er�d �t�llt katon�i is. Miut�n a V�r�s G�rda tagjai k�r�lz�rt�k a T�li Palot�t (a korm�ny sz�khely�t); Lenin a Szmolnijb�l ir�ny�totta az esem�nyeket. Az �llami bank �s a telefonk�zpont is a felkel�k kez�re ker�lt, s az ideiglenes korm�ny vezet�je – Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij – elmenek�lt. Miut�n a T�li Palot�ban rekedt miniszterek a felkel�k ultim�tum�t nem fogadt�k el, – a legend�k szerint – az Aur�ra cirk�l� �ltal leadott �gy�l�v�sek adt�k meg a jelet az ostrom megkezd�s�re.

 

Lenin vezet�s�vel �ssze�lt a Szovjetek II. �sszoroszorsz�gi Kongresszusa, ahol az al�bbi t�teleket fogadt�k el:

kimondt�k, hogy minden hatalom a szovjetek kez�be megy �t

dekr�tumot adtak ki a hadvisel� orsz�goknak az azonnali b�k�r�l

kimondt�k, hogy a f�ld k�ztulajdonba megy �t, �s a parasztok rendelkez�s�re bocs�tj�k

Megalakult az els� szovjet korm�ny, a N�pbiztosok Tan�csa, amely forradalmi rendelkez�seket hozott:

bevezette a nyolc�r�s munkaid�t

bevezette a munk�sellen�rz�st az �zemekben, majd a munk�sigazgat�st

elismerte a volt Orosz Birodalom minden n�p�nek egyenjog�s�g�t �s teljes �nrendelkez�si jog�t

elismerte Finnorsz�g f�ggetlens�g�t

az iskol�kat �llamos�tott�k

ingyeness� v�lt az orvosi ell�t�s

a polg�ri h�zass�gk�t�s enged�lyez�se

Ezek az int�zked�sek mind szoci�lis eredet�ek, �s Eur�pa nyugati ter�letein m�r kor�bban megval�sultak. �s a legfontosabb, hogy elismerte a nemzetek egyenjog�s�g�t.

November 8-�n hajnalra az eg�sz T�li Palota a forradalm�rok fel�gyelete al� ker�lt, a minisztereket letart�ztatt�k. Lenint megv�lasztott�k a N�pbiztosok Tan�cs�nak eln�k�v�.