a Holstein–Gottorp–Romanovok

III. P�ter c�rt (III. Pjotr Fjodorovics) 1762-ben a saj�t feles�ge, Zs�fia Friderika anhalt–zerbsti hercegn� megbuktatta, majd � maga l�pett a f�rje �r�k�be. A II. Nagy Katalin n�ven uralkod� asszony alatt Oroszorsz�g gazdas�gi fejl�d�se folytat�dott, eur�pai befoly�sa megn�vekedett, �s az eg�sz birodalom hatalmas kultur�lis v�ltoz�sokon ment kereszt�l. Ekkor �p�lt p�ld�ul a M�rv�ny Palota, a Kis Ermit�zs �s a Tavriai Palota. A t�bb, mint harminc �vig uralkod� II. Katalin 1796-ban hunyt el, ut�dja fia, I. P�l (Pavel) lett.

I. P�lr�l maga az �desanyja terjesztette azt, hogy t�rv�nytelen gyermek, mivel II. Katalin puccsal ker�lt a tr�nra, r�ad�sul nem is volt orosz sz�rmaz�s�, s �gy meger�s�dni v�lte a saj�t jog�t a tr�nra a fi��val szemben. Mindazon�ltal I. P�l rendk�v�l b�szke volt Romanov �seire, s hogy fi�nak, illetve fia ut�djainak biztos�tsa a tr�nut�dl�st, valamint saj�t tr�nig�ny�t is meger�s�tse, kik�t�tte, hogy az orosz tr�n�r�kl�s a primogenit�ra elve alapj�n t�rt�nj�k a j�v�ben �s az �r�k�s mindig a c�r �s a c�rn� els�sz�l�tt fia legyen, s csak akkor ker�lhet n� a tr�nra, ha kihal az els�sz�l�tt �g. Ezzel lefektette a Csal�di Szab�lyzat, vagy Csal�di T�rv�ny alapjait, melyet k�s�bb fia, I. Alekszandr c�r �gy m�dos�tott, hogy egy Romanov k�teles uralkod�csal�db�l sz�rmaz� hitvest v�lasztani mag�nak, k�l�nben a frigyet az egyh�z nem ismeri el �s gyermekeik is elvesztik a tr�nhoz val� jogukat.

I. S�ndor uralkod�s�nak legfontosabb esem�nye a nap�leoni h�bor�k volt. I. Nap�leon francia cs�sz�r 1812-ben t�madta meg Oroszorsz�got, s eg�szen Moszkv�ig nyomult el�re. A v�rost a visszavonul� oroszok felgy�jtott�k, �s hamarosan a francia cs�sz�rnak a t�l be�llta miatt el kellett hagynia az orsz�got. Visszavonul�s k�zben az orosz csapatok a francia hadsereg j� r�sz�t megsemmis�tett�k; s a c�r ez�ltal nagy n�pszer�s�gre tett szert.

Mivel k�t, gyermekk�nt elhal�lozott le�nya sz�letett csak a n�met sz�rmaz�s� Jelizaveta Alekszejevna c�rn�t�l, a c�r eleinte id�sebb �ccs�t, Konsztantyin Pavlovics nagyherceget tette meg c�revicsnek, �m egy lengyel gr�fn�vel k�t�tt morganatikus h�zass�ga miatt Konsztantyin nagyherceg lemondott a tr�n�r�k�si rangr�l, amelyet a c�r fiatalabb �ccse, Nyikolaj Pavlovics nagyherceg kapott meg.

I. Nyikolaj c�r 1825-ben foglalta el az orosz tr�nt egy kisebb l�zad�s k�zepette. A felkel�st leverte, majd befejezte a Palota t�r �p�t�s�t, mely m�g b�tyja orsz�gl�sa alatt kezd�d�tt meg. 1830-ban felsz�molta a lengyel felkel�st, 1848-ban az osztr�kok oldal�n avatkozott bele a magyar szabads�gharcba, majd hal�la el�tt, 1853-ban elkezdte a kr�mi h�bor�t, amely v�g�l az oroszok veres�g�vel fejez�d�tt be.

II. Alekszandr c�r, I. Nyikolaj fia kit�n� oktat�st kapott, s ennek megfelel�en reformokkal kezdte meg uralkod�s�t. 1861-ben elt�r�lt�k a jobb�gys�g int�zm�ny�t, �s tov�bbi oktat�si �j�t�sokat vezettek be az orsz�gban. A c�r legid�sebb fia, Nyikolaj Alekszandrovics nagyherceg meghalt 1865-ben, r�ad�sul az uralkod� el akart v�lni a feles�g�t�l, hogy elvehesse szeret�j�t. A v�l�s enged�lyez�s�t nem siker�lt el�rnie, �gy csak 1880-ban, Marija Alekszandrovna c�rn� hal�la ut�n vezethette olt�r el� szeret�j�t, akit�l akkora m�r t�bb gyermeke is sz�letett. A frigy az egyh�z beleegyez�se h�j�n morganatikus volt; Jekatyerina Mihajlovna Dolgorukova hercegn� nem viselhette a c�rn�i rangot. A c�r �let�t egy mer�nyl� oltotta ki 1881-ben. Ut�dja m�sodik fia, Alekszandr Alekszandrovics lett.

III. S�ndor c�r alatt Oroszorsz�g gazdas�ga meger�s�d�tt �s ipari fejl�d�s indult el. Ekkor jelent meg a rend�r�llam fogalma a korm�nyz�sban, a cenz�ra is megszigorodott. Az uralkod� egy vonatbaleset eredm�nyek�nt fell�p� betegs�g k�vetkezt�ben halt meg 1894-ben csal�dja k�r�ben ny�ri palot�j�ban.

II. Mikl�s c�r alapvet�en gyenge ember volt, akit miniszterei k�nny�szerrel ir�ny�thattak. Az 1904–05-�s orosz–jap�n h�bor� elveszt�se ut�n forradalom robbant ki az orsz�gban, amelyet csak 1907-re siker�lt elfojtani. II. Mikl�s ugyanakkor lelkesen t�mogatta az orosz kult�ra �pol�s�t �s �rz�s�t, � maga is sokkal t�bb id�t t�lt�tt Moszkv�ban, mint Szentp�terv�rott. A c�ri csal�d hitel�t �s j� h�r�t al��sta a Raszputyinnal val� kapcsolat, akire a c�revics betegs�ge miatt volt sz�ks�ge a c�rnak �s a c�rn�nak. A tr�n�r�k�s ugyanis v�rz�keny volt, Raszputyin pedig a saj�t �ll�t�sa szerint meg tudta gy�gy�tani a c�revicset. A v�rz�kenys�get okoz� g�nt a n�met sz�rmaz�s� c�rn�, Alekszandra Fjodorovna �r�k�tette �t egyetlen fi�ra. A c�rn� n�met sz�rmaz�sa egy�bk�nt szint�n nagyban hozz�j�rult ahhoz, hogy az els� vil�gh�bor� alatt a Romanovok elvesz�ts�k minden n�pszer�s�g�ket. 1914-ben az orsz�g belefolyt az els� vil�gh�bor�ba, ami �hez�st �s nyomorg�st okozott a n�pnek; ezenfel�l rengeteg ember�ldozatot k�vetelt. 1917-ben az uralkod� miniszterei �s m�s politikusok nyom�s�ra lemondott; a Romanov-h�z t�bb mint h�romsz�z �ves uralma v�get �rt. Az orsz�g �llamform�ja r�vid id�re k�zt�rsas�g lett, melyet az Ideiglenes Korm�ny ir�ny�tott.

Gyakran szoktak k�t olyan embert is c�rnak tekinteni, akiket val�j�ban soha nem koron�ztak meg �s soha nem uralkodtak. Az egyik�k Konsztantyin Pavlovics nagyherceg, I. Alekszandr �s I. Nyikolaj fiv�re, aki azonban nem akart uralkodni �s lemondott tr�nig�ny�r�l, b�r I. Nyikolaj helyett a l�zad�k �t szerett�k volna a tr�non l�tni. A m�sikuk Mihail Alekszandrovics nagyherceg, II. Nyikolaj �ccse, akinek a jav�ra II. Nyikolaj lemondott a tr�nr�l. Mihail Alekszandrovics azonban az fenyeget�bb bolsevik fell�p�s miatt nem fogadta el a koron�t.