a Kijevi Rusz gazdlkodsa
A Kijevi Ruszban termszeti gazdlkodst folytattak. A gazdasg f termelsi eszkzei a fldmvelsben a keskenyvas tr- s karcoleke, kapa, sarl, kasza, faborona, kerk nlkli vagy helyenknt nehz fakerek fordtlemezes eke voltak. Ezeknek a munkaeszkzknek csak a legfontosabb rszeiben hasznltak vasat. Az erds vidkeken erdirt, mg az erds sztyeppen talajvlt fldmvelst alkalmaztak. F termesztett nvnyeik a rozs, bza, rpa, zab voltak.
A fldmvels mellett fontos szerepet jtszott az llattenyszts is. A rteken vagy a sztyeppi terleteken a szarvasmarha, juh, kecske tenysztse volt a legfontosabb. Emellett tartottak baromfit s sertst is. Tlen a jszgokat lakban, karmokban tartottk.
A vadszat, halszat s a mzgyjts is fontos szerepet tlttt be a parasztok letben, mert kiegszt jvedelemmel szolglt.
A kzmvessg is szmottev eredmnyeket rt el. A vasat mocsri vasrcbl levegbefvsos olvasztkemencben lltottk el. A kovcsmhelyekben kovcsoltk, edzettk, leztk s csiszoltk a vasat. Hresek voltak az itt gyrtott hossz egyenes kardok. Fejldtt a fazekassg, az veggyrts s a famegmunkls. Fbl ptettk a hzakat, templomokat, az erdtmnyeket, fbl ksztettk a mindennapi hasznlati trgyaikat, csnakokat, sznokat, szekereket, btrokat. Tovbb fejldtt a kender- s gyapjufons, szvs, az aranymvessg.
A Kijevi Rusz letben fontos szerepet jtszott a kereskedelem. A bels kereskedelem mellett lnk kereskedelmi kapcsolatokat folytattak klfldi orszgokkal is (Skandinvia, Balkn-flsziget, Biznci Birodalom, Nyugat-Eurpa s zsia). szakrl dlre a Ruszon keresztl vezetett a varg t, amely sszekttte a Baltikummal s Biznccal. Klfldre prmeket, mzet, viaszt, brket szlltottak, mg klfldrl aranyksztmnyeket, drga kelmket, bort, fegyvereket, rezet, nt hoztak. A kereskedk mellett a fejedelem s a bojrok szolgi, a parasztok s a vroslakk is foglalkoztak kereskedelemmel.
|