a Kijevi Rusz gazdálkodása

A Kijevi Ruszban természeti gazdálkodást folytattak. A gazdaság fő termelési eszközei a földművelésben a keskenyvasú túró- és karcolóeke, kapa, sarló, kasza, faborona, kerék nélküli vagy helyenként nehéz fakerekű fordítólemezes eke voltak. Ezeknek a munkaeszközöknek csak a legfontosabb részeiben használtak vasat. Az erdős vidékeken erdőirtó, míg az erdős sztyeppen talajváltó földművelést alkalmaztak. Fő termesztett növényeik a rozs, búza, árpa, zab voltak.

A földművelés mellett fontos szerepet játszott az állattenyésztés is. A réteken vagy a sztyeppi területeken a szarvasmarha, juh, kecske tenyésztése volt a legfontosabb. Emellett tartottak baromfit és sertést is. Télen a jószágokat ólakban, karámokban tartották.

A vadászat, halászat és a mézgyűjtés is fontos szerepet töltött be a parasztok életében, mert kiegészítő jövedelemmel szolgált.

A kézművesség is számottevő eredményeket ért el. A vasat mocsári vasércből levegőbefúvásos olvasztókemencében állították elő. A kovácsműhelyekben kovácsolták, edzették, élezték és csiszolták a vasat. Híresek voltak az itt gyártott hosszú egyenes kardok. Fejlődött a fazekasság, az üveggyártás és a famegmunkálás. Fából építették a házakat, templomokat, az erődítményeket, fából készítették a mindennapi használati tárgyaikat, csónakokat, szánokat, szekereket, bútrokat. Tovább fejlődött a kender- és gyapjufonás, szövés, az aranyművesség.

A Kijevi Rusz életében fontos szerepet játszott a kereskedelem. A belső kereskedelem mellett élénk kereskedelmi kapcsolatokat folytattak külföldi országokkal is (Skandinávia, Balkán-félsziget, Bizánci Birodalom, Nyugat-Európa és Ázsia). Északról délre a Ruszon keresztül vezetett a varég út, amely összekötötte a Baltikummal és Bizánccal. Külföldre prémeket, mézet, viaszt, bőröket szállítottak, míg külföldröl aranykészítményeket, drága kelméket, bort, fegyvereket, rezet, ónt hoztak. A kereskedők mellett a fejedelem és a bojárok szolgái, a parasztok és a városlakók is foglalkoztak kereskedelemmel.