a Kijevi Rusz hanyatl�sa �s a mongol-tat�r h�d�t�s

B�lcs Jaroszl�v l�nyeg�ben h�rom r�szre osztotta orsz�g�t h�rom legid�sebb fia k�z�tt. Hal�la ut�n a legid�sebb fia �r�k�lte a k�zponti ter�leteket: Kijevet, Novgorodot, Pszkovot, fiatalabb fiai a k�s�bb szerzett f�ldek urai lettek. A n�pes csal�dban azonban csakhamar �lland�sult a visz�lykod�s, a vet�lked�s a jobban j�vedelmez�, tekint�lyesebb fejedelems�gek birtokl�s��rt. Az �ldatlan �llapotokon v�ltoztatni akar� fejedelmek 1097-ben Ljubecsben gy�l�st tartottak, akol megegyeztek, hogy mindenki megtarthatja apai �r�ks�g�t. Azonban a szenior�tus elve is �rv�nyben maradt, ami tov�bbra is sz�mos vit�ra adott okot a fejedelmek k�z�tt. Az egym�ssal vet�lked� fejedelmek k�z�l csup�n Vlagyimir Monomah (1113-1125) emelkedett ki. Vlagyimir Monomah tudta biztos�tani a Kijevt�l t�vol es� ter�leteken is befoly�s�t, �s mozg�s�tani az eg�sz orsz�got a sztyepp fel�l �rkez� kun (polovec) t�mad�sokkal szemben. Legid�sebb fia, Msztyiszl�v hal�la ut�n azonban Kijev v�gleg elvesztette k�zponti szerep�t, az a perif�ri�k lassan �n�ll�sodtak. A t�volabbi k�zpontok fejedelmei k�z�l sokan nagyfejedelemnek kezdt�k magukat c�meztetni, ezzel is jelezve, hogy nincsenek al�vetve Kijevnek. Kijev h�tt�rbe szorul�sa val�j�ban gazdas�gi okokkal magyar�zhat�. A 11. sz�zadban a kun fenyeget�s �s az �lland�sul� h�bor�k �j, biztons�gosabb „var�gokt�l a g�r�g�kig” vezet� kereskedelmi utat ig�nyelt: �gy a Dnyeper menti kereskedelem lehanyatlott, �s a biztons�gosabb Dnyeszter foly� menti �t v�lt egyre fontosabb�. Ez Kijev gazdas�gi s�ly�nak tov�bbi cs�kken�s�vel j�rt, mivel a kereskedelmi haszonban m�s ter�letek r�szes�ltek. Az �szaki r�gi� k�t f� k�zpontja Novgorod �s Vlagyimir-Szuzdal lett.

Szuzdal ura, Jurij Dolgorukij hosszan harcolt a kijevi nagyfejedelmi c�m�rt, mialatt fia Andrej Bogoljubszkij (1154-1174) �j fejedelmi v�rost �p�ttetett: Vlagyimirt. Ezt Kijevvel egyenrang� k�zpontnak �lmodta meg, amely egy �n�ll� metrop�lia sz�khelye is lett volna. Az ut�bbi terve azonban nem siker�lt, mivel a konstantin�polyi p�tri�rka ezt megakad�lyozta, de az�rt Andrej Boboljubszkij m�g megal�zta Kijevet 1169-ben, amikor is elfoglalta �s lerombolta a v�rost. Vszevolod vlagyimiri fejedelem (1176-1212) k�s�bb m�r mint eg�sz Rusz ura indult hadba a kunok ellen. Hal�la ut�n a Vlagyimir-Szuzdali nagyfejedelems�g is apr�z�dni kezdett ut�dai k�z�tt.

Novgorod fejl�d�se elt�rt az �sszes t�bbi ter�let�t�l. a keleti-nyugati kereskedelem fontos �llom�sa volt, fejedelmeit a vecse vagyis a szabad lakoss�g gy�l�se v�lasztotta meg, h�vta a v�rosba �s k�t�tt vel�k meg�llapod�st. A d�lebbi r�gi�ban Csernyigov �s Szmolenszk vet�lkedtek Kijevvel. Fontos k�zpont volt m�g a Halics-Volh�niai Fejedelems�g is. Halicsban (Gal�cia) a fejedelmek a Novgorodihoz hasonl� helyzetben voltak. Itt a boj�rok v�lasztottak maguknak fejedelmet, �k hat�rozt�k meg jogait, s�t az is el�fordult, hogy az alkalmatlan fejedelmet el�zt�k. Halics �s Volh�nia csak r�vid ideig tartozott �ssze, k�s�bb Halics tr�nj�ra a magyar �s lengyel uralkod�h�z is ig�nyt tartott.

Az egym�ssal hadakoz� fejedelmek a tat�r veszedelem h�r�re sem fogtak �ssze. Az mongolokkal v�vott els� csat�ban (Kalka menti csata) a kunokkal sz�vets�ges fejedelmek megsemmis�t� veres�get szenvedtek.

Batu k�n 1237 tel�n kelt �t a Volg�n �s ezzel megkezd�d�tt a Kijevi Rusz mongol-tat�r h�doltat�sa. A tat�rok fegyelmezett serege gyors sikereket �rt el. Azokat a v�rosokat amelyek nem voltak hajland�ak beh�dolni �s ad�t fizetni, - k�ny�rtelen�l fel�gett�k �s lakosait lem�sz�rolt�k. Rjazany, Szuzdal, Vlagyimir, Tver, Jaroszlav v�ros�t elpuszt�tott�k. 1239-ben ker�l sor Csernyigovra �s Perejaszlavra, 1240-ben pedig lerombolj�k Kijevet, majd tov�bb vonulnak nyugat fel� a tat�rok.

A 13. sz�zadi mongol h�d�t�ssal a sz�ttagolts�ggal k�zd� Rusz hossz� id�re elvesztette f�ggetlens�g�t.