a Kijevi Rusz vir�gkora

Vlagyimir uralkod�sa nagy v�ltoz�st hozott a Kijevi Ruszban. � az uralma al� tartoz� ter�letek egyes�t�s�re t�rekedett. Ezt a politik�j�t szolg�lt�k a hadj�ratai, h�zass�gai, a k�l�nb�z� pog�ny kultuszok egyes�t�s�re tett pr�b�lkoz�sai, majd a kereszt�nys�g felv�tele is (988). A 9-10. sz�zadi szl�v �s var�g telepek, telep�l�sek laza, egym�ssal kapcsolatban nem �ll� halmaz�t, a barb�r t�rzssz�vets�get, amelynek alapj�t a poljan t�rzs �s a var�gok alkott�k a vezet� r�teg�t, Vlagyimir int�zked�sei v�ltoztatt�k meg alapj�ban. A sikeres hadj�ratoknak k�sz�nhet�en hatalmas ter�let�re n�tt Kijevi Rusz k�zigazgat�s�t �s ir�ny�t�s�t is �tszervezte, �s az addigi ad�ztat�si form�t sem lehetett fenntartani. Azel�tt a fejedelem a k�s�ret�vel k�rbej�rta az uralma al� tartoz� ter�leteket �s szem�lyesen szedte be a j�rand�s�g�t, az �j rendszerben Vlagyimir a fiait b�zta meg az egyes k�rzetek ad�szed�-korm�nyz�i feladataival. Azonban hamar kider�lt, hogy ez nem jelent hossz� t�von megold�st, mivel Jaroszl�v, Novgorod ad�szed�je m�g apja �let�ben megtagadta az engedelmess�get �s nem k�ldte tov�bb Kijevbe a nagyfejedelemnek a Novgorodra kivetett ad�t. Vlagyimir fegyverrel akarta Jaroszl�v engedetlens�g�t megtorolni, amiben hal�la g�tolta meg.

A szenior�tus rendje szerint a nagyfejedelmi sz�kben a nemzets�g legid�sebb f�rfitagja k�vette az elhunytat. Ilyenkor minden rokon k�vette a rangid�st �s eggyel jelent�sebb posztot foglalt el, vagyis el�r�bb l�pett a fejedelmek hierarchi�j�ban. A fejedelmek pedig minden fi�gyermek�knek r�szt adtak a f�ldjeikb�l. Akinek az apja fejedelem volt, az is az lett �s v�gs� soron m�g a nagyfejedelmi tr�nt is el�rhette. �gy a fejedelmek �jabb nemzed�kei egyre kisebb ter�letek felett uralkodtak, de ezt a rendszert a val�s�gos er�viszonyok mindig m�dos�tott�k. A Vlagyimir hal�l�t k�vet� tr�nvisz�lyb�l v�g�l (B�lcs) Jaroszl�v (1019-1054) ker�lt ki gy�ztesen, megszil�rd�tva hatalm�t,�s � hat�rozta meg fiai k�z�tt az �r�kl�s rendj�t. Jaroszl�v uralkod�sa jelenti a Kijevi Rusz vir�gkor�t. Ekkor j�n l�tre az els� t�rv�nyk�nyv (Ruszkaja pravda), ekkor alakul ki v�g�rv�nyesen az �n�ll� kijevi metrop�lia (p�sp�ks�g), �s ekkor v�lasztanak el�sz�r nem g�r�g sz�rmaz�s� metropolit�t az egyh�z �l�re Ilarion szem�ly�ben. Ekkor alap�tj�k az els� kolostorokat, amelynek szerzetesei az �r�sbelis�g kialakul�s�ban fontos szerepet j�tszottak. A Kijevi Rusz dinasztikus kapcsolatba ker�lt Eur�pa uralkod�h�zaival: B�lcs Jaroszl�v feles�ge, Ingigerda (Olof sv�d kir�ly l�nya) volt. Egyik fia biz�nci hercegn�t kapott feles�g�l, l�nyai k�z�l Anna I. Henrik francia kir�lynak, Anaszt�zia I. Andr�s magyar kir�lynak volt a feles�ge, harmadik l�nya pedig a lengyel kir�ly feles�ge lett.