a Kijevi Rusz l�trej�tte �s a korai id�k

A 12. sz�zadban keletkezett �vk�nyv, az Elm�lt id�k kr�nik�ja (vagy Nesztor-kr�nika) a k�vetkez�ket �rja a a vil�g teremt�s�t�l sz�m�tott 6370. �vr�l, vagyis a Kr.u. 862-r�l:

„A var�gokat el�zt�k a tengeren t�lra, nem fizettek nekik ad�t, hanem a maguk gazd�i lettek. De testv�rvisz�ly t�rt ki k�z�tt�k. Ez�rt �gy okoskodtak: »Keress�nk magunknak egy igazs�gosan uralkod� �s �t�lkez� fejedelmet.« Elmentek a tengeren t�lra a var�gokhoz. Ezeket ruszoknak h�vt�k �s �gy sz�ltak a ruszokhoz: »Orsz�gunk hatalmas �s gazdag, de nincs benne rend. Gyertek �s uralkodjatok k�z�tt�nk.« Ki is v�lasztottak h�rom fiv�rt, akik a szl�vok f�ldj�re telep�ltek eg�sz nemzets�g�kkel. Rurik Novgorodban telepedett le.”

Rurik volt az els� fejedelem (uralkodott kb. 830-879) , ut�dai, a Rurik-dinasztia tagjai a 16. sz�zadig uralkodtak a Kijevi Ruszban, majd Oroszorsz�gban.

A Kijevi Rusz alap�t�s�nak vitatott k�rd�sei k�z�tt van a „rusz” sz� etimol�gi�ja. A var�goknak az �llam l�trej�tt�ben j�tszott szerepe is k�t t�borra osztotta a t�rt�n�szeket. A normann-teoria h�vei a var�gok �llamalkot� szerep�t hangs�lyozt�k, h�tt�rbe szor�tva szl�vokat, az antinormann elm�let pedig a szl�vok vezet� szerep�t bizonygatta az �orosz �llam megteremt�s�ben, esetenk�nt tagadva, hogy a normannoknak b�rmi szerep�k is lett volna az �llamszervez�sben. Azonban m�ra bebizonyosodott, hogy a Kijevi Rusz l�trej�tt�ben a var�gok r�sztv�tel�t nem lehet tagadni, de maguk a szl�vok is tev�kenyen r�szt vettek az �llamalap�t�sban. A var�gok csak meggyors�tott�k az �llam kialakul�s�t �s hozz�j�rultak a keleti szl�v t�rsadalom r�tegz�d�s�hez. A kutat�sok szerint a t�rsadalom legfels�bb r�tegeibe tartoztak, a fejedelmi k�s�ret nagyobb r�sz�t �k tett�k ki, �s az els� fejedelmek is m�g var�g neveket viseltek. Ugyanakkor nagyon gyorsan elszl�vosodtak, ami azt jelzi, hogy sokkal kisebb r�sz�t k�pezt�k a lakoss�gnak, mint a szl�vok. V�geredm�nyben a Kijevi Rusz a keleti szl�vok, a var�gok �s k�l�nb�z� finn, balti �s t�r�k n�pelemek �sszess�g�b�l alakult ki. A hagyom�nyok Oleg fejedelems�g�t�l (879-912) sz�m�tj�k a Kijevi Rusz l�trej�tt�t, a modern ruszisztika szerint Vlagyimir uralkod�s�t�l (980-1015) a tat�rok megjelen�s�ig (1237-1240) tart� id�szakban �llt fenn.

Oleg 882-ben elfoglalta Kijevet, �s annak urak�nt ellen�rizni tudta a Baltikumt�l a Konstantin�poly fel� vezet� kereskedelmi �tvonalat (var�g-�t), emellett ad�t szedett a k�rnyez� t�rzsekt�l. Ut�dai Igor (912-944) �s Olga (945-962) is hasonl� politik�t folytattak: zs�km�nyszerz� hadj�ratokat vezettek �s ad�ztatt�k a szomsz�dos t�rzseket. Igor �s Olga fia, Szvjatoszl�v (962-972) – aki m�r szl�v nevet viselt, jelezve a var�g el�kel�s�gek elszl�vosod�s�t – kalandoz� hadj�ratai sor�n m�r az Al-Dun�ig is eljutott. Az id�k�zben megn�vekedett birodalmat egymaga m�r nem tudta ellen�rizni �s engedelmess�gre b�rni a druzsin�j�val, �gy fiait �lteti az egym�st�l t�vol es� ter�letek k�zpontjaiba. A legid�sebb fia, Jaropolk (972-980) kapta a legfontosabb v�rost, Kijevet. Jaropolk �ccse Vlagyimir (980-1015), aki Novgorodot ir�ny�totta apja hal�lakor, hosszas h�bor�skod�sba kezdett �s v�g�l megszerezte mag�nak a kijevi nagyfejedelmi sz�ket.