|
az els orosz llam - Kijevi Rusz
A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemsg a kelet-eurpai trsg els szervezett llama volt, amely magba foglalta a keleti szlv trzseket. A 9. szzad vgn jtt ltre.
A Kijevi Rusz a Kelet-eurpai-sksgon helyezkedett el. Az szaki terlet erdk bortotta vidk, a dli terleten a sztyeppk voltak. Az orszg hatrt szakon a Balti-tenger, dlen a Fekete-tenger s a sztyepp, nyugaton a Prut foly, a Krptok, a Nyugati-Bug, keleten a Don s a Volga hatrolta. Terlete kb. 800 ezer km² volt.
A Kijevi Rusz laki vargok, finnugorok s szlvok voltak, amely npcsoportok a 10. szzad folyamn sszeolvadtak.
Tbb mint 20 klnbz s nem egysges np s trzs laza szvetsge alkotta a Kijevi Ruszt. A lakossga 3–12 milli f kztt lehetett. A keleti szlvok klnll trzsekben ltek, amelyeket csak a nagyfejedelem szemlye kttt ssze.
Dlnyugaton a drevjanok (Pripjaty s a Horiny dli medencje), pojanok (a Dnyeper kzps szakasza, kzpontjuk Kijev volt), sziverjanok (a Deszna, Szula, Pszel, Vorszkla folyk medencjtl a Sziverszkij Donec fels folysig), tyiverciek (Dnyeszter s a Prut las folysa), ulicsok (a Dnyeszter, Dli-Bug s Dnyeper als folysa), volinyiak (a Nyugati-Bug medencje), dulibok (a Nyugati-Bug s a Pripjaty fels folysa) s fehrhorvtok (El-Krptok, Dnyeszter fels folysa) ltek.
Nyugati terleteken a polocsnok (A Dnyeper fels folysa s a Nyugati-Dvina fels folysa kztt) s a drehovicsok (a Pripjatytl szakra) ltek.
Az szakkeleti terleteken a szlovnok (csak nevk azonos a Balknra vndorolt szlovnokkal) az (Ilmeny, Ladoga s Onyega tavak partjtl a Volga fels folysig), kirivicsek (Csd-t, Volga, Dnyeper s Nyugati-Dvina fels folysa), radimicsek (a Dnyeper kzps szakasza) s vjaticsok (Volga fels folysa, Oka s Kljazma medencje) trzse lt.
A nem szlv npek s trzsek kzl a Kijevi Rusz hatalma al kerltek a vogy, vesz, csugy, merja, murom, mescser, feketesveges (berendej, torki, kuvu, beseny) trzsek.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
