az első orosz állam - Kijevi Rusz
A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzseket. A 9. század végén jött létre.
A Kijevi Rusz a Kelet-európai-síkságon helyezkedett el. Az északi terület erdők borította vidék, a déli területen a sztyeppék voltak. Az ország határát északon a Balti-tenger, délen a Fekete-tenger és a sztyepp, nyugaton a Prut folyó, a Kárpátok, a Nyugati-Bug, keleten a Don és a Volga határolta. Területe kb. 800 ezer km² volt.
A Kijevi Rusz lakói varégok, finnugorok és szlávok voltak, amely népcsoportok a 10. század folyamán összeolvadtak.
Több mint 20 különböző és nem egységes nép és törzs laza szövetsége alkotta a Kijevi Ruszt. A lakossága 3–12 millió fő között lehetett. A keleti szlávok különálló törzsekben éltek, amelyeket csak a nagyfejedelem személye kötött össze.
Délnyugaton a drevjanok (Pripjaty és a Horiny déli medencéje), pojanok (a Dnyeper középső szakasza, központjuk Kijev volt), sziverjanok (a Deszna, Szula, Pszel, Vorszkla folyók medencéjétől a Sziverszkij Donec felső folyásáig), tyiverciek (Dnyeszter és a Prut laső folyása), ulicsok (a Dnyeszter, Déli-Bug és Dnyeper alsó folyása), volinyiak (a Nyugati-Bug medencéje), dulibok (a Nyugati-Bug és a Pripjaty felső folyása) és fehérhorvátok (Elő-Kárpátok, Dnyeszter felső folyása) éltek.
Nyugati területeken a polocsánok (A Dnyeper felső folyása és a Nyugati-Dvina felső folyása között) és a drehovicsok (a Pripjatytól északra) éltek.
Az északkeleti területeken a szlovénok (csak nevük azonos a Balkánra vándorolt szlovénokkal) az (Ilmeny, Ladoga és Onyega tavak partjától a Volga felső folyásáig), kirivicsek (Csúd-tó, Volga, Dnyeper és Nyugati-Dvina felső folyása), radimicsek (a Dnyeper középső szakasza) és vjaticsok (Volga felső folyása, Oka és Kljazma medencéje) törzse élt.
A nem szláv népek és törzsek közül a Kijevi Rusz hatalma alá kerültek a vogy, vesz, csugy, merja, murom, mescser, feketesüveges (berendej, torki, kuvu, besenyő) törzsek.
|