az orosz t�rt�nelem kezdetei

A keleti szl�v n�pek k�z� tartoz� oroszok el�dei Kr. e. a II. sz�zadban v�ltak el az indoeur�pai n�pekt�l, majd a 6-7. sz�zadban kezdt�k meg bev�ndorl�sukat a mai Oroszorosz�g ter�leteire.Az �ltal�nosan elfogadott v�lem�ny szerint a szl�vok �shaz�j�nak az Elba–Dnyeper �s Balti-tenger–K�rp�tok k�z�tti ter�let tekinthet�. T�bb hull�mban �rkeztek a sztyeppe-�vezett�l �szakra es� erd�s vid�kre, ahol a f�lm�vel�sre alkalmas ter�leteken egym�ssal csak nagyon laza kapcsolatban �ll� telep�l�si csoportokat hoztak l�tre, beolvasztva a k�rny�ken �l� finnugor �s balti n�pcsoportok (merj�k, murom�k, v�tok) egyes elemeit. A 10-15. sz�zadban eg�szen a Feh�r-tengerig �s az Ur�lig eljutottak.

A Kijevi Rusz t�rt�net�t fel�lel� Elm�lt id�k kr�nik�ja tan�s�ga szerint a 8-9. sz�zadban a ter�leten �l� szl�vokn�l m�r kialakultak a ter�leti-politikai k�pz�dm�nyek, 15 nagy t�rzset (vagy t�rzssz�vets�get) k�l�nb�ztetnek meg. A kr�nika a poljanokat, a szeverjanokat, az ulicsokat, a tiverceket, a drevljanokat, a dregovicsokat, a krivicseket, a radimicseket, a szlov�neket �s a feh�r horv�tokat eml�ti, mint szl�v t�rzseket. A szl�vok alapvet�en f�ldm�vel� n�p volt, a t�rzsek egym�s k�zt kereskedtek, a foly�k ment�n kereskedelmi k�zpontokk�nt is m�k�d� v�rosokat �p�tettek. A d�li r�szeken letelepedett szl�vok kapcsolatba ker�ltek a kaz�rokkal �s a magyarokkal is, akik ad�ztatt�k a f�ldm�vel� szl�vokat. A 12. sz�zadban tal�lkoztak el�sz�r �llamalakulattal a t�rs�gben, a csuvasok Volgai Bulg�ri�j�val.

A 9. sz�zadban megjelentek a t�rs�gben, a nagy foly�k ment�n a vikingek vagy normannok, akiket errefel� var�goknak neveztek. Fegyveres keresked� csoportjaik a Dnyeper, illetve a Volga ment�n eljutottak a Balti-tengert�l a Fekete- �s a Kaszpi-tengerig. Megjelen�s�k kataliz�lta a helyi gazdas�gi, t�rsadalmi, politikai fejl�d�st. A var�gokat a Volga-menti ez�stkeresked�s vonzotta, a k�rnyez� falvakban raboltakat a szl�vok keresked�v�rosaiban �rt�kes�tett�k. K�s�bb szorosabbra f�zt�k a kapcsolatot a helyi t�rzsekkel, sarc�rt cser�be v�delmet �g�rtek nekik m�s viking t�rzsekkel szemben. 830 k�rny�k�n a Volga ment�n, nem messze a mai Rjazanyt�l az imm�ron ruszoknak nevezett �szakiak l�trehozt�k els� k�zpontjukat,melynek vezet�je a Kaz�r Birodalom vezet�j�hez hasonl�an kag�nnak h�vta mag�t. Ezt a Volga-menti rusz kagan�tust tekinthetj�k a Kijevi Rusz el�dj�nek.

Az els� orosz uralkod�h�z, a Rurik-dinasztia a var�gokt�l sz�rmaztatta mag�t. Etnikailag azonban a szl�v t�bbs�g k�r�ben n�h�ny gener�ci� alatt teljesen elszl�vosodtak. I. Rurik, a dinasztia alap�t�ja Novgorodban uralkodott, ut�dj�t, Oleget tartj�k a Kijevi Rusz alap�t�j�nak.