r�vid t�rt�nelmi �ttekint�s

Oroszorsz�g t�rt�nelme a keleti szl�vok t�rt�nelm�vel kezd�dik. Az els� keleti szl�v �llam, a Kijevi Rusz 988-ban felvette a biz�nci kereszt�nys�get, ezzel megkezd�d�tt a biz�nci �s a szl�v kult�ra kevered�se, ami meghat�roz� lett az oroszok t�rt�melme sor�n. Az 1230-as �vekben az �llamot bekebelezte a mongol inv�zi�.

A 13. sz�zadot k�vet�en Moszkva v�lt a domin�ns kultur�lis k�zpontt�, s a Moszkvai Nagyfejedelems�g Orosz Birodalomm� fejl�d�tt, mely Lengyelorsz�gt�l a Csendes-�ce�nig terjeszkedett. A nyugati terjeszked�s r�vil�g�tott a birodalom elz�rts�g�ra �s fejletlens�g�re, �s a 19. sz�zad folyam�n reformok bevezet�s�t hozta mag�val. 1861-ben elt�r�lt�k a jobb�gys�got, de a felszabad�t�s felt�telei kedvez�tlenek voltak a parasztokra n�zve, ezzel l�zong�sokat sz�tva a birodalom ter�let�n. 1861 �s 1914 k�z�tt sz�mos politikai �s gazdas�gi reformot hajtottak v�gre, a c�rok azonban nem voltak hajland�ak lemondani az arisztokr�cia uralm�r�l vagy megosztani a hatalmat.

Az 1917-es oroszorsz�gi forradalmat a gazdas�gi v�ls�g, a h�bor�kba val� belef�sults�g, a korm�ny arisztokratikus uralm�val szembeni el�gedetlens�g egy�ttesen v�ltotta ki. A hatalmat v�g�l a bolsevikok szerezt�k meg �s a Szovjetuni� Kommunista P�rtja 1922 �s 1991 k�z�tt ir�ny�totta az imm�ron Szovjetuni�ba t�m�r�l� �llamokat. Az 1980-as �vekre az �llamszocializmus gyenges�gei nyilv�nval�v� v�ltak, �s a kommunista vezet�k k�nytelenek voltak reformokhoz folyamodni, melyek v�g�l a Szovjetuni� teljes �sszeoml�s�hoz vezettek.

A mai Oroszorsz�g t�rt�nete 1991-ben, a Szovjetuni� �sszeoml�s�val kezd�dik. Oroszorsz�g egyben a Szovjetuni� jogut�dja a nemzetk�zi jogban.