Magadan (Магадан)

Az Ohotszki-tenger �szaki partvid�k�n, a sz�les Tauj-�b�lbe ny�l�, de j�val kisebb Nagajev-�b�l partj�n fekszik. A tenger fel�l �s az �szaki szelekt�l egyar�nt v�dett �b�lben van a kik�t�. A telep�l�s a Sztarickij-f�lszigetet a sz�razf�lddel �sszek�t� f�ldnyelven, �lland�an fagyott talajra �p�lt. Egy kisebb foly�, a Magadanka szeli �t, mely a f�lsziget t�ls� oldal�n, a Gertner-�b�lbe torkollik. A sz�razf�ld�n sorakoz� hegyek n�hol 1500 m magasra emelkednek.

 

Oroszorsz�g �szakkeleti vid�k�nek Magadan a legnagyobb kik�t�je. A nemzetk�zi kereskedelmi kik�t� Vlagyivosztok, Nahodka, Vanyino, Szahalin �s m�s belf�ldi v�rosok kik�t�ivel bonyol�t forgalmat, emellett t�z orsz�g haj�it fogadja. T�len a haj�knak j�gt�r�kkel v�gnak utat a befagyott �b�lben. A kik�t� teljes rekonstrukci�ja v�rhat�an 2015-re fejez�dik be.

A nemzetk�zi rang� rep�l�t�r a v�rosk�zpontt�l 50 km-re (Szokol telep�l�s), az orsz�g�t mellett fekszik. Magadant rendszeres l�gij�ratok k�tik �ssze Moszkv�val, Habarovszkkal, Novoszibirszkkel �s Jakutf�ld egyes v�rosaival.

A Nagajev-�b�lt�l kiindul� „Kolima” f��t �sszek�ttet�st teremt a nagyobb aranytermel� k�rzetekkel az Ingyigirka foly� partj�n fekv� Uszty-Nyera telep�l�sig (1100 kilom�ter). Az aut�utat tov�bb�p�tett�k Jakutf�ld f�v�ros�ig, a L�na parti Jakutszkig. Az eg�sz �vben teljes hossz�ban j�rhat� f�utat hivatalosan 2008-ban adt�k �t a forgalomnak.

 

Magadannak t�bb tudom�nyos kutat�int�zete van. Itt m�k�dik az Oroszorsz�gi Tudom�nyos Akad�mia t�vol-keleti r�szleg�nek �szakkeleti K�zpontja.

1960-ban tan�rk�pz� f�iskola l�tes�lt, melyet 1992-ben egyetemm� alak�tottak. 1977-t�l a v�rosban m�k�d�tt a Habarovszki M�szaki Egyetem kihelyezett tagozata is. A k�t int�zm�ny �sszevon�s�val hozt�k l�tre 1998-ban az �szaki Nemzetk�zi Egyetemet, melynek nev�t 2007 j�nius�ban �szakkeleti �llami Egyetem-re v�ltoztatt�k. 2009-ben az egyetem hat kar�n 4057 hallgat� tanult, k�z�l�k 1821 f� levelez� tagozaton. T�bb m�s fels�fok� tanint�zetnek is van kihelyezett tagozata a v�rosban, �gy �sszesen k�zel 11 000 f�, (a lakoss�g t�bb mint 10%-a) vesz r�szt fels�fok� k�pz�sben.