Tobolszk (Тобольск)

Tobolszk a Szib�riai-alf�ld s�k, tajg�val �s mocsarakkal bor�tott vid�k�n, az Irtis �s legnagyobb mell�kfoly�ja, a Tobol tal�lkoz�s�t�l kicsit �szakra, az Irtis jobb partj�n fekszik, Tyumeny v�ros�t�l orsz�g�ton 254 km-re. D�len �s nyugaton a foly�, keleten t�bb m�ly �rok �s v�zmos�s hat�rolja, ez�rt az �v�rost�l �szak fel�, a foly� ment�n kb. 10 km hosszan h�z�dik. A v�rosk�pet messzir�l ural� Kreml a foly� kanyarulata f�l�tti magaslatra �p�lt, a t�rt�nelmi v�rosmag m�sik r�sze a 60 m-rel alacsonyabb �rt�ri r�szt foglalja el.

 

A v�ros fels�, magaslati r�sz�t a Kreml uralja. Falain t�l k�vetkeznek az 1960-70-es �vekben l�tes�tett lak�telepek, kiss� t�volabb a k�vetkez� k�t �vtizedben �p�tett ker�letek �s a v�ros alap�t�s�nak 400. �vfordul�j�ra kialak�tott �j v�rosk�zpont. A r�gi als�v�ros fokozatosan elvesztette kor�bbi k�zponti szerep�t.

 

A v�rosban 300 k�l�nf�le t�rt�neti, r�g�szeti �s m�eml�ket tartanak nyilv�n, k�z�l�k 35 orsz�gos jelent�s�g�nek sz�m�t.

A Kreml Tobolszk legismertebb �p�letegy�ttese. Ez az egyetlen k�b�l �p�tett kreml eg�sz Szib�ri�ban. M�eml�kei sok�ig a helyi m�zeum fel�gyelete alatt �lltak, az 1990-es �vek elej�n a ter�let egy r�sz�t az egyh�znak adt�k �t. Itt kapott helyet a p�sp�ki rezidencia �s a papi szemin�rium. A Kreml legfontosabb �p�tm�nyei, m�eml�kei:

 

A falak �s b�sty�k a faer�d�t elpuszt�t� 17. sz�zadi t�zv�szek sora ut�n, a 18. sz�zad elej�n k�sz�ltek. �p�t�s�kben r�szt vettek az �szaki h�bor�ban foglyul ejtett sv�d katon�k is. Az id�k sor�n a falak megcs�sztak, leomlottak vagy be�p�tett�k �ket. A mai falak az 1960-as �vek �jj��p�t�s�nek eredm�nyei, magass�guk n�hol a 15 m-t is el�ri.

A Mennybemenetel- k�s�bbi nev�n Sz�fia-katedr�lis (Szofijszko-Uszpenszkij szobor) Szib�ria legr�gibb k�temploma, a 17. sz�zadi szib�riai orosz f�ldek egyh�zi k�zpontja volt. Egy kor�bbi fatemplom hely�n emelt�k 1683-1686 k�z�tt. Eredetileg is �t kupol�val k�sz�lt, ezeket k�s�bb barokkos elemekkel d�sz�tett�k. 75 m magas harangtornya a 18. sz�zad v�g�r�l val�.

A M�ria oltalma-katedr�lis (Pokrovszkij szobor) a 18. sz�zad k�zep�n �p�lt, egy �vsz�zaddal k�s�bb kib�v�tett�k.

Az egykori f�papi h�z (1770-es �vek), ma a helyi m�zeum k�zponti �p�lete.

Keresked�k udvara (Gosztyinij dvor) (1703-05), csipk�zett b�sty�kkal, bels� udvarral ell�tott er�dszer� �p�tm�ny. Az id�k sor�n b�r�s�g, b�rt�n, t�z�rs�gi rakt�r c�lj�ra egyar�nt haszn�lt�k.

Rentereum, m�s n�ven „Sv�d palota” (1714-16), mivel �p�t�s�n�l sv�d foglyok dolgoztak. Az �p�let a Kreml f�bej�rata f�l�tt �vel �t, eredetileg az ad�k�nt beszedett pr�mek rakt�ra volt.

Az als�v�ros legr�gebbi �p�letegy�ttese a 16. sz�zad v�g�n alap�tott Znamenszkij-kolostor volt, melynek azonban csak n�h�ny 18. sz�zadi �p�letr�sze maradt fenn. A v�rosr�szt a lebont�st�l megmenek�lt n�h�ny barokk temploma mellett f�k�nt r�gies hangulat� utc�i, 1-2 emeletes klasszicista �s barokk st�lus� lak�h�zai (k�zt�k a keresked�i magisztr�tus �p�lete az 1750-es �vekb�l, a korm�nyz� h�za 1788-b�l), r�gi keresked�h�zai, korai alap�t�s� gimn�ziumi �p�letei, f�b�l k�sz�lt 19-20. sz�zadi mag�nh�zai jellemzik.

A v�ros k�zvetlen k�rny�k�n is t�bb kolostor, m�eml�k �p�let tal�lhat�, ilyen az 1653-ban alap�tott Ivanovi- (r�giesen: Ioannovi-) kolostor �s Abalak falu kolostora a 17. sz�zad v�g�n �p�lt Znamenszkij-katedr�lissal.