Arzamasz (Арзама́с)
Arzamaszt 1578-ban alaptotta Rettegett Ivn cr. Ebben az idszakban mordvinok npestettk be a terletet. 1737-ben tbb mint 7000 ember lt Arzamaszban s a vros kulcsfontossgv vlt mint a Moszkva s Oroszorszg keleti rsze kztti tranzittvonal egyik kzpontja. Hres volt libirl, hagymjrl s brdszmvessgrl.
Nagy Katalin 1781-ben hivatalosan is vrosi rangra emelte Arzamaszt. A 19. szzadban Arzamasz templomainak s katedrlisainak szma meghaladta a 20-at, kzttk emltve a Feltmads Katedrlist. A katedrlis birodalmi stlusban plt, emlket lltva az oroszok 1812-ben Napleon felett aratott gyzelmnek.
Arzamaszban az Alekszandr Sztupin mvszeti iskola 1802 s 1862 kztti mkdse alatt sok hres orosz mvsz tanult, kztk Vaszilij Perov.
1954–1957 kztt Arzamasz volt az Arzamasz terlet kzpontja.
Arzamasz vros neve a tle nem messze fekv Arzamasz–16 (korbban s ma: Szarov) zrt vrosrl vlt hress, ahol az atomfegyverek fejlesztsvel foglalkoz kutatintzet mkdik.
|