|
Kizil (Кызыл)
A vros 630 m tengerszint feletti magassgban fekszik, krnyke alacsony dombos, sk vidk. A Nyugati-Szajan hegysgtl dlre, kzel 400 km hosszan elterl Tuvai-medence ghajlata szlssgesen kontinentlis, a csapadk vi mennyisge 180–300 mm. Tlen kevs h esik, a nyr forr s nha aszlyos, mgis ilyenkor rkezik a legtbb csapadk.
Itt van az zsiai kontinens fldrajzi kzppontja, amit a kt foly tallkozsnl emelt obeliszk jelez.
A hbor utni vekben knnyipari, ptipari, lelmiszeripari zemek sora lteslt. Ksbb a vroskzpontban kormnyzati pleteket emeltek s a vrosfejleszts sorn, ms szovjet vrosokhoz hasonlan, tbb klnll laktelepet (mikrorajon) alaktottak ki.
Kizil mellett tallhat Tuva legnagyobb sznlelhelye (a Kaa-Hem sznlelhely), de nagyobb arny kiaknzst visszafogja a kereslet, illetve a vasti hlzat hinya. Az itt bnyszott sznre plt a vros legnagyobb ipari ltestmnye, a herm.
A tantkpzt, ksbbi tanrkpz fiskolt 1952-ben alaptottk. A fiskola s krasznojarszki egyetemek kt kihelyezett tagozatnak sszevonsval 1995-ben ltrehoztk a Tuvai llami Egyetemet. Ez a kztrsasg legjelentsebb oktatsi intzmnye, tizenhrom kara van.
A helytrtneti mzeum 1929-ben lteslt s egy vvel ksbb megnylt a ltogatk eltt. Alaptsnak 80. vforduljt mr a 2008-ban tadott j, mzeum cljra tervezett pletben ksznttte.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
