Szergijev Poszad (Сергиев Посад)
A Szmolenszk–moszkvai-htsg dlkeleti rszn, enyhn lejts terleten fekszik. Nagyobb folyja a Koncsura, mely itt nhny kisebb mellkfolyt is felvesz. Ez a vidk egykor a Moszkvbl szak fel vezet kereskedelmi tvonalon fekdt. Szergijev Poszad fejldsben meghatroz jelentsg volt s maradt a fvros kzelsge. A vros az szaki f kzlekedsi t mentn s az szak fel vezet vasti fvonalon fekszik, Moszkvval HV- („elektricska”) s rendszeres autbuszjratok ktik ssze.
Az 1792-ben kszlt rendezsi terv a kolostort meghagyta a vros kzpontjnak. Innen legyezszeren indul ki nhny f kzlekedsi t, melyekre nagyjbl merlegesen keresztutckat alaktottak ki. A vilghbor utni vtizedekben szintn kzponti tervek alapjn ptettk tovbb a vrost. 1954-ben nagy kultrhzat, az 1970-es vek elejn j kzigazgatsi s kereskedelmi kzpontot ltestettek. A vros kls rszein nhny laknegyed, n. mikrorajon plt, de tbb rgi, rszben falusias telepls-rsz is megmaradt, ezek gyrknt fogjk krbe a vroskzpontot.
A Zagorszki llami Mzeumot 1920-ban a kolostor terletn alaptottk. Napjainkban a kolostor nhny pletben s a falakon kvl is vannak killttermei, melyek az orosz mvszet, tbbek kztt az ikonfestszet s az tvsmvszet remekeivel vrjk a ltogatkat. Jelentsek egyhztrtneti s iparmvszeti gyjtemnyei is.
A vros msik hres kulturlis ltestmnye a Jtkmzeum.
|