|
Derbent (Дербе́нт, Кьвевар)
Lakossga a 2002-es npszmlls szerint 101 031, ami jelents emelkedst jelent az 1989-es szovjet npszmlls adathoz (78 371) kpest. Az itt lak etnikumok kzl a legnagyobb csoport az azeriek, ket a lezgek s a tabaszaranok kvetik.
Gyakran azonostjk a legendabeli Nagy Sndor kapujval. Derbent ignyt tart az Orosz Fderci legrgibb vrosnak rangjra. Mr az kor ta a Kaukzus kapujaknt ismerik. tezer ves ptmnyeket is feltrtak itt. A tenger s a hegyek kzt terl el, vrfalait ezertszz ven keresztl hasznltk, tovbb, mint a vilg brmely ms erdtmnyt. Az vszzadok sorn klnbz npektl klnbz neveket kapott, de mindegyikben szerepelt a „kapu” sz.
A vrosnak gp-, lelmiszer-, textil-, ptanyag- s faipara van. Brandyt is gyrtanak itt.
Egyeteme, tbb mszaki iskolja s sznhza van. A vrostl kt kilomterre tallhat dlvezete a Csajka.
A vros ltnivali, a Vilgrksg rszet kpez citadella, vros s erd jelents lehetsgeket knlnak a turizmus fejlesztse szmra, ttrsre azonban a rgi politikai instabilitsa miatt eddig nem volt md ezen a tren.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
