Nahodka (Нахо́дка)
Nahodka Vlagyivosztoktl 169 km-re keletre fekszik, Partyizanszkon keresztl vasti sszekttetse is van a terleti fvrossal. A flkr alak, kivl termszetes kiktnek szmt Amerika-bl (vagy Nahodkai-bl) partjn fekszik, amely a nevt arrl az orosz vitorlsrl kapta, amely 1859-ben egy vihar ell ide meneklt. A Partyizanszkaja-foly (Szucsan) szles tlcsrtorkolatnl fekszik, az bl szakkeleti rszn. Kedvez helyzett elnevezse is kifejezi (Nahodka = tallt kincs).
Az blben 1864-ben hoztak ltre katonai posztot, majd 1907-ben lteslt az els telepls, Amerikanka nven. A szovjethatalom ltrejttvel stratgiai jelentsge felrtkeldtt, az 1940-es vekben elkezddtt egy nagy kikt kiptse. Az 1950-es vekben Vlagyivosztok a szovjet Csendes-ceni flotta bzisa lett, gy j polgri kikt ltestse vlt szksgess; ez a kulcsa az 1950-ben vross nyilvntott Nahodka gyors fejldsnek. 1992-ig klfldi hajk nem kereshettk fel Vlagyivosztokot, gy a Szovjetuni nemzetkzi tengeri kereskedelmnek dnt rsze Nahodkn keresztl zajlott. A vlagyivosztoki kikt megnyitsval a helyzet megvltozott, a vros gazdasga hanyatlsnak, npessgszma cskkensnek indult (1992-2002 kztt 165 ezerrl 148 ezerre cskkent a lakossgszm). Az ezredfordul utn ismt gyors fejlds vette kezdett, ebben szerepet jtszhat az, hogy a vrost 1990-ben szabadkereskedelmi vezett nyilvntottk. 2002-2005 kztt a vros npessge 149 ezerrl 173 ezerre ntt.
A vros gazdasga a kikttl fgg. A teherkikt fknt farut, szenet, fluoritot, rezet s haltermkeket exportl, gpipari s elektronikai termkeket importl. Szemlykiktjbl fknt Japnba indulnak jratok. Kln halsz- s kolajkikt. Az bl szemkzti partjn, Vrangel teleplsen talljuk a jgmentes Keleti-kiktt (Vosztocsnij port), melyet a tervek szerint a leend Szibria-Tvol-keleti kolajvezetk vgllomsa s az egyik legnagyobb kolajkikt lesz a jvben. Jelents a halszat s a halfeldolgozs (konzervgyrts). Hajjavts, lelmiszer- s ptanyagipar. A vrosban a vlagyivosztoki egyetem kihelyezett gazdasgi kara mkdik.
|