Juzsno-Szahalinszk (Ю́жно-Сахали́нск)

A v�ros a Szuszuja foly� partj�n (m�s n�ven a Fekete foly�) az �szaki sz�less�g 46,58 fok�n �s a keleti hossz�s�g 142,44 fok�n�l fekszik. Szahalin sziget�nek legnagyobb �s egyetlen 100.000 lakost meghalad� telep�l�se. Moszkv�t�l l�gvonalban 10.417 km t�vols�gra helyezkedik el.

 

Vlagyimirovka v�ros�t a c�ri gyarmati ter�letnek sz�m�t� Szahalinon alap�tott�k 1882-ben. Az orosz-jap�n h�bor�t (1904-1905) lez�r� portsmouth-i szerz�d�s Szahalin d�li fel�t Jap�nhoz csatolta. A v�ros imm�r Tojohara n�ven (jelent�se: "a term�kenys�g v�lgye") a jap�n Karafuto prefekt�ra k�zpontja lett. A m�sodik vil�gh�bor� v�g�n Szahalin jap�n fennhat�s�g� ter�leteit a szovjet csapatok elfoglalt�k. A v�ros tulajdonjoga visszasz�llt Oroszorsz�gra, innent�l kezdve napjainkig a Juzsno-Szahalinszk nevet viseli.

 

Olyan olajt�rsas�gok, mint az Exxon Mobil �s a Shell beruh�z�sainak k�sz�nhet�en Juzsno-Szahalinszkban jelent�s gazdas�gi fejl�d�s tapasztalhat�. Hab�r ez els�sorban a sziget �szaki r�sz�re jellemz�, mindk�t t�rsas�g f�hadisz�ll�sa Juzsno-Szahalinszk v�ros�ban sz�kel. S�lyos b�r�latok �rik azonban a szahalini politikai vezet�st, ami�rt nem k�pviseli kell�k�ppen �llampolg�rai �rdekeit. A j�kora f�ldg�z tartal�kok �s a be�raml� beruh�z�sok ellen�re ugyanis a region�lis korm�nyzatnak nincs igaz�n kidolgozott strat�giai terve a term�szeti er�forr�sok ny�jtotta lehet�s�gek kiakn�z�s�ra. Az �gazatra �p�l� szolg�ltat�sok install�l�s�ra. Az szahalini oblasztyban (oroszul: megye, k�zigazgat�si egys�g) a legnagyobb a fiatalkor� b�n�z�s az Oroszorsz�gi F�der�ci� eg�sz�ben. Az �zleti v�llalkoz�sok t�bb, mint 40%-a pedig nem j�vedelmez�.