Bijszk (Бийск)
Dlnyugat-Szibriban, a Bija-foly partjn fekszik, 20 km-re a Katuny s a Bija tallkozstl. A vros nagyobbik rsze a foly jobb parti teraszra, egy kisebb rsze a sk bal partra plt, a kt vrosrszt kzti hd kti ssze. A Tyeleckoje-tbl ered Bija tavaszi rvize gyakran nagy terleteket elnt, 2006-ban pldul vzszintje kzel kt mterrel haladta meg a kritikusnak tartott szintet.
A vros tvolsga kzton Barnaultl 163 km, Novoszibirszktl 356 km. Fekvse miatt gyakran az Altaj kapujnak nevezik, ltalban ez volt a kiindulpontja a hegysget kutat tudomnyos expedciknak is.
Bijszk 1939-ben alaptott tanrkpz fiskoljt 2000-ben egyetemi rangra emeltk, jelenleg 12 tanszkkel mkdik. Mszaki fiskolja Barnaul llami mszaki egyetemnek fikintzmnyeknt jtt ltre 1959-ben, hat tanszke van.
lland sznhza 1943-ban alakult, a vros egyik legszebb pletben, melyet 1914-1916 kztt emeltek. Helytrtneti mzeumt 1920-ban, kzponti knyvtrt 1900-ban alaptottk. A knyvtr s az egyetem egyarnt Vaszilij Suksin (1929-1974) r, sznsz, filmrendez nevt viseli, aki a Bijszk melletti Szrosztki falu szltte volt.
A vrosnak trtnelme sorn hrom Mennybemenetel-temploma volt. Az els fbl kszlt 1774-ben. 25 vvel ksbb szenteltk fel az jabb templomot, a bijszki erd els kbl (tglbl) emelt plett. 1903-ra megplt a ma is ll Mennybemenetel-katedrlis (Успенский собор), a rgi feljtst pedig egyre halogattk, a szovjet idszakban, 1928-ban lebontottk.
|