|
Sztarij Oszkol (Старый Оскол)
В 1571-ben Rettegett Ivn parancsra ptettk fel az Ublinszki clpvrat az Orosz fldek dli hatrnak tatrok elleni vdelmre. 1593-ban az rhelyet lland telepls alaktottk t s nevt Oszkolra vltoztattk utalva a folyra, amelynek a partjn felplt. A telepls feladata vltozatlanul a htrvdelem volt ezrt lakossgnak nagy rszt a katonasg tette ki.
1655-ben tkereszteltk Sztarij () Oszkolra miutn a kb 50 km-re tallhat Carjev-Alekszejev telepls a Novij (j) Oszkol nevet kapta.
1942 augusztustl a 2. magyar hadsereg 105. s 116. tbori krhza, s 109. betegellt llomsa, s kt sebesltszllt gpkocsi oszlopa teleplt Sztarij Oszkolba. Az egszsggyi intzetek mellett, illetve azok kzelben a vroskzpontban lev parkban ltestett a nmetekkel kzs hsi temetbe 1942. jlius 2-tl 1943. februr 4-ig temettk el a betegsgkben, harctri sebeslskben elhunyt III., illetve IV. hadtestbeli s az 1. pncloshadosztlyba tartozott honvdeket s munkaszolglatosokat. Megkzelten 700 ft.
1974-ben a vros kzelben tallhat Kurszki Mgneses Anomlia nven ismert vasrc telepekre alapozva ltrehoztk az Oszkoli Elektrometallurgia Kombintot (Оскольский электрометаллургический комбинат). Ez volt a Szovjetuni els koh nlkli elektromos vaskohszati zeme. A gyrtsi technolgia kidolgozsa s a szksges felszerelsek szlltsa a nmet Siemens cg egyttmkdsvel trtnt.
A kombintot 1999-ben privatizltk s ekkor NyRt-v alaktottk (ОАО «Оскольский электрометаллургический комбинат» – ОЭМК). A rszvnyek tbbsge a Metalloinveszt Holding tulajdonban van.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
