Szurgut (Сургут)

Neve a hagyom�ny szerint a „hal” jelent�s� szur' �s a „lyuk, g�d�r” jelent�s� gut hanti szavakb�l sz�rmazik.

 

A v�rost 1594-ben alap�totta I. Fjodor c�r. A telep�l�s az 1960-as �vekben urbaniz�l�dott, amikor olaj- �s g�zkitermel�si k�zpontt� v�lt. 1965. j�nius 25-�n lett v�ros (de sz�let�snapj�t j�nius 12-�n �nnepli). Polg�rmestere 1996 �ta Alekszandr Leonyidovics Szidorov. Az � polg�rmesters�ge alatt �p�lt meg a Szurgut-h�d, a vil�g legnagyobb egytorny� k�belfelf�ggeszt�s� h�dja.

 

Szurgut gazdas�gi �let�t alapvet�en meghat�rozza az sz�nhidrog�n termel�s, ez�rt az ipar szerkezete kev�ss� v�ltozatos. Az ipar itt l�nyeg�ben a k�olaj- �s f�ldg�zkitermel� ipart jelenti, ami az orsz�g sz�m�ra alapvet� jelent�s�g�. A v�ros legjelent�sebb v�llalata a Szurgutnyefteg�z, Oroszorsz�g 4. legnagyobb olajipari v�llalata, �s a Gazprom �llami olajv�lalat egyik legjelent�sebb le�nyv�llalta, a Szurggazprom. A sz�nhidrog�n kitermel�s�hez kapcsol�dik a feldolgoz�ipar, p�ld�ul aut�benzin, d�zelolaj �s kerozin el��ll�t�sa, a k�olajjal egy�tt felt�r� k�s�r�g�z feldolgoz�sa. Az energetikai ipar fontos r�sze a Szurgutban a f�ldg�zzal, els�sorban k�s�r�g�zzal m�k�d� k�t h�er�m�. A r�gebbi, 1. sz�m� h�er�m� 3280 megawatt, a 2. sz�m� 4800 megawatt teljes�tm�ny�, ut�bbi Oroszorsz�g legnagyobb �s a vil�g egyik legnagyobb h�er�m�ve.