|
Belgorod (Белгород)
A Belgorod nv (mint a szerbiai Belgrd) a szlv fehr vros szbl ered, mivel a vros krnykn sok a fehr mszk. A teleplst elszr 1237-ben emltik, amikor Batu kn csapatai puszttottk. 1596-ban itt volt Borisz Godunov egyik erdje, melyet a krmi tatrok ellen lltottak fl a dli hatrok vdelme rdekben.
Miutn az orosz hatrt dlebbre jelltk ki, az erdt elhanyagoltk s a vrost Kurszk igazgatsa al helyeztk. A poltavai csata elestjn Nagy Pter ideltogatott, s egy egsz sereget llomsoztatott itt.
A msodik vilghbor kurszki csatjban egy Belgorod krnyki falu, Prohorovka (Прохоровка) volt a trtnelem legnagyobb tankcsatjnak sznhelye (1943. jlius 12-n). Msodik vilghbors emlkm a Belgorodi Diorma s egy hatalmas katedrlis Prohorovkban.
A vros a Belgorodi terlet egyik ipari s kulturlis kzpontja, melyet 1954-ben alaptottak. F oktatsi kzpontjai a Belgorodi Suhov llami Technolgiai Egyetem, a Belgorodi llami Egyetem, a Belgorodi Mezgazdasgi Akadmia s a Belgorodi Pnzgyi Akadmia. A Belgorodi Akadmiai Sznhzat a 19. szzad egyik hres sznszrl, Mihail Szemjonovics Scsepkinrl (oroszul: Михаил Семёнович Щепкин) neveztk el. A vrost szolglja a belgorodi repltr.
Belgorod kt kerletre van osztva:
Vosztocsnij, melynek lakossga: 141 709 f (2002-es adat)
Zahadnij, melynek lakossga: 195 321 f (2002-es adat)
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
