Csebokszari (Шупашкар, Чебоксар&

A Volga k�z�ps� foly�s�n a foly� jobb partj�n ter�l el. Nyizsnij Novgorod �s Kaz�ny k�z�tt.

 

Az els� �r�sos feljegyz�s Cseboksz�rit 1469-ben eml�ti, amikor a Kaz�nyi K�ns�g ellen vonul� orosz seregek meg�lltak a telep�l�sen. Archeol�gia �sat�sok tanuls�ga szerint nagyj�b�l a 13. sz�zad k�zep�t�l l�tezett bolg�r-csuvas telep�l�s a v�ros mai ter�let�n. 1555-ben �p�lt fel a cseboksz�ri katonai v�ros, amely fontos v�delmi pont Oroszorsz�g �s a tat�r k�ns�gok k�z�tt. 1723-ban a v�rosnak k�zel 2000 lakosa volt, m�g a 19. sz�zad v�g�n lakosainak sz�ma meghaladta az 5000-et. Ekkor Cseboksz�ri a Volga-vid�k jelent�s kereskedelmi k�zpontja. Az ipari fejl�d�s lassan indult a 19. sz�zad k�zep�n els�sorban fafeldolgoz� �zemek m�k�dtek a v�rosban.

 

Cseboksz�riban tal�lhat� a Csuvas �llami Egyetem �s a Csuvas �llami Pedag�giai F�iskola a csuvas nyelv� oktat�s �s a csuvas kult�ra �s tudom�ny k�zpontja.

 

A v�ros gazdas�g�ban meghat�roz� a neh�zipar. 43 neh�zipari �zem tal�lhat� ezek k�z�l is kiemelkedik az elektrotechnikai g�pgy�rt�s. Fontos m�g a traktorgy�rt�s, g�pgy�rt�s �s m�szergy�rt�s. K�nny�ipari term�kek k�z�tt fontos a k�t�tt�ru, �lelmiszeripari term�kek, �s a szeszgy�rt�s (k�t jelent�s vodka gy�rt� is telep�lt a v�rosba).

 

A cseboksz�ri rep�l�t�r 1995-t�l hivatalos nemzetk�zi rep�l�t�r, amely k�pes minden forgalomban l�v� rep�l�g�pt�pus fogad�s�ra. Naponta t�bb j�rat k�ti �ssze Cseboksz�rit Moszkv�val �s m�s orosz v�rosokkal.

Cseboksz�ri fontos folyami kik�t�. D�li ir�nyban Volgogr�d, Rosztov, Asztrah�ny, a Kaszpi-tenger �s a Fekete-tenger k�zvetlen�l el�rhet�. Nyugati ir�nyba pedig a Volga �sszek�ti a v�rost Nyizsnij Novgoroddal, Jaroszlavllal �s Moszkv�val, �s a N�v�n kereszt�l a Balti-tengeri kik�t�kkel. A Volg�t azonban december �s �prilis k�z�tt Cseboksz�rin�l j�g fedi.

A v�rosi k�zleked�st aut�- �s trolibuszok biztos�tj�k a v�rosban; 20 aut�busz �s 18 trolibusz vonalon sz�ll�tja a v�rosi k�zleked�si v�llalat az utasokat.

 

Cseboksz�ri legfontosabb l�tnival�ja �s t�rt�nelmi eml�ke a Vvegyenszkij katedr�lis. A templom �p�t�s�re 1555-ben Rettegett Iv�n c�r adott utas�t�st �s az �p�tkez�st azonnal meg is kezdt�k a Gurij kaz�nyi �rsek ir�ny�t�s�val. A katedr�lis 1657-ben k�sz�lt el v�glegesen. Az id�k folyam�n t�bbsz�r fel�j�tott�k, de ma is h�en �rzi 17. sz�zadi form�j�t. Ez Csuvasia legr�gebbi egyh�zi �p�lete.