Asztrah�n (Астрахань)

A v�ros a Kaszpi-tenger menti alf�ld�n, a Volga foly� delt�j�nak 11 sziget�n, a foly� Kaszpi-tengeri torkolat�hoz k�zel, Eur�pa �s �zsia hat�r�n fekszik.

 

A Volga-delta term�keny ter�lete �vezredek �ta �szt�n�zte az embert a leteleped�sre. A telep�l�s gyorsan fejl�d�tt �s el�bb a Kaz�r Kagan�tus, majd az Arany Horda f�v�rosa lett. A v�rost mag�t a 13. sz�zad elej�n eml�tik el�sz�r eur�pai utaz�k Xacitarxan n�ven. Timur Lenk serege elfoglalta �s porig �gette. 1459-t�l 1556-ig az Asztrah�ni K�ns�g sz�khelye volt. A k�z�pkori v�ros romjait a r�g�szek a mai v�rost�l 12 km-re tal�lt�k meg. 1556-ban Rettegett Iv�n v�res ostrom ut�n elfoglalta a v�rost �s a Volga f�l�tti dombon �j er�d�tm�nyt emeltetett. Asztrah�n v�r�t 1569-ben a t�r�k is megostromolta, de kudarcot vallott. Egy �vi sikertelen ostrom ut�n a szult�n lemondott a v�ros megszerz�s�r�l, ezzel �jra megny�lt az �t a volgai orosz v�zi kereskedelem el�tt. A 17. sz�zadban a v�ros Oroszorsz�g keleti kapuja lett. Az als�v�rosban sok �rm�ny �s perzsa keresked� telepedett le, ez sz�nes�tette �s nemzetk�ziv� tette a telep�l�st.

Asztrah�nt 1670–71-ben tizenh�t h�napig a koz�kok tartott�k megsz�llva. A 18. sz�zad elej�n I. P�ter orosz c�r haj�gy�rat �p�ttetett ide, �s a v�ros a perzs�k elleni hadj�rat kiindul�ponja lett. 1705-ben a v�ros fell�zadt a c�ri uralom ellen, �s Bulavin koz�kjai sz�llt�k meg. Ezt megel�z�en a kalm�k k�n serege eredm�nytelen�l ostromolta a v�rat. 1711-ben korm�nyz�i sz�khely lett. Hat �vvel k�s�bb az els� k�z�p-�zsiai orosz v�llalkoz�s kiindul�b�zisa volt. 1719-ben a perzs�k kifosztott�k. 1702-ben, 1718-ban �s 1767-ben t�zv�sz puszt�totta. II. Katalin c�rn� fontos ipari k�zpontt� �p�tette ki. 1830-ban a koleraj�rv�ny a lakoss�g nagy r�sz�t kipuszt�totta.

 

Az asztrah�ni v�r, a kreml az 1580-as �vekt�l az 1620-as �vekig �p�lt. K�t hatalmas sz�kesegyh�z�t 1700-ban �s 1710-ben szentelt�k fel. Az �p�lletek meg�rizt�k a hagyom�nyos orosz �p�t�szet jellegzetess�geit, de k�ls� d�sz�t�s�kben barokk hat�s �rz�dik. A v�rosban tal�lhat� m�g a Feh�r mecset is, valamint a Kirovszkij Piac, ami nev�t a v�rost�l mintegy 50 km-re d�lre tal�lhat� Kirovszkij k�zs�gr�l kapta.