Tyumeny (Тюмень)

Tyumeny Szibria els orosz alapts vrosa. Moszkvtl 2138 km-re a Transzszibriai vastvonal mentn. A Tyumenyi terlet s az orosz sznhidrogn-bnyszat kzpontja. Neve valsznleg mongol eredet; a mongol tmen (jelentse: „tzezer”; rgi jelentse „nemzetsgi szllsfld”). Egy msik feltevs szerint a nv a vogul nyelvbl szrmazhat, az viszont egy trk nyelvi „Csimgi”, „Csingi-Tura” telepls nevre vezethet vissza.
Tyumeny Nyugat-Szibriban, a Tobol mellkfolyja, a Tura partjn helyezkedik el. Itt haladt a Kzp-zsibl a Volga vidkre vezet si karavnt. Hajzhat folyk kapcsoljk Szibria szaki s keleti terleteihez.
Tyumenyt, Szibria els orosz alapts teleplst 1586-ban hoztk ltre az zsibl Eurpba, a Volga vidkre vezet si karavnt mentn.
Tyumeny terletn 5000 vvel ezeltt telepedtek meg ugor trzsek. Idszmtsunk els szzadban trk nyelv npcsoportok foglaltk el a terletet, s a 14. szzadban az Arany Horda knsga teleplt ide. A knsg kzpontja Csingi-Tura tatr telepls volt. A tatrok kztti viszlyok sorn az Aranyhorda felbomlst kveten ltrejtt a Szibriai knsg. Ennek szkhelye valahol a Tobol mentn volt. A tatr tmadsok megakadlyozsra 1586-ban a flig lerombolt Csingi Tura kzelben, a Tura foly partjn plt fel Tyumeny, egy orosz clpvr.
Tyumeny Kzp-zsia, Perzsia s Kna irnyban hamarosan Oroszorszg fontos kereskedelmi kzpontjv vlt . A vrost vzi utak ktik ssze Kelet- s szak-Szibrival, gy nem vletlen, hogy Szibria els folyami gzhajjt itt bocstottk vzre 1836-ban. A 19. szzad vgn, a Transzszibriai vastvonal megnyitst kveten a vros ipara jelents fejldsnek indult. Hajpts, bripar stb..
Tyumeny ipara 1941-ben gykeresen talakult. Oroszorszg eurpai krzeteibl 22 nehzipari zemet evakultak a vrosba. Ekkor hadihajktl kezdve tankokon s lszeren t szinte mindent gyrtottak itt.
De a vros gazdasgnak legjelentsebb vltozsa 1970-es vekben trtnt a tyumenyi sznhidrogn mezk felfedezsvel. Tyumeny s krnyke korunkban az orosz olajipar s fldgztermels egyik kzpontja.
A Tyumenyi llami Egyetem Szibria 6., Oroszorszg 59. egyetemeknt 1973-ban nylt meg az 1930-ban alaptott Pedaggiai Fiskola alapjain. Az intzmny klasszikus tudomnyegyetem, melynek 12 500, kihelyezett tagozatait s trsintzmnyeit is figyelembe vve pedig sszesen tbb mint 35 000 hallgatja van.
|