Jaroszlavl (Ярославль)

Jaroszlavl (oroszul: Ярославль) v�ros Oroszorsz�gban, Moszkv�t�l 250 km-re (vonattal 282 km-re) �szakkeletre, a Volga �s a Kotoroszl foly�k tal�lkoz�s�n�l. A Jaroszlavli ter�let k�zpontja, lak�inak sz�ma 605 200 f�. A legr�gibb Volga-parti v�ros, egyike a Moszkva k�r�li �n. Aranygy�r�t alkot� �si, m�eml�kekben gazdag v�rosoknak. T�rt�nelmi v�rosk�zpontj�t 2005-ben felvett�k az UNESCO Vil�g�r�ks�g list�j�ra.

 

Jaroszlavl legr�gibb m�eml�kegy�ttese a 12. sz�zadban alap�tott Szpaszo-Preobrazsenszkij-(Megv�lt� sz�nev�ltoz�sa)-kolostor, k�zep�n az azonos nev� sz�kesegyh�zzal. A katedr�lis egy 13. sz�zadbeli h�res, de 1501-ben le�gett templom hely�n �p�lt 1506-1516 k�z�tt. A kolostort b�sty�kkal er�s�tett vastag fal �vezi, ter�let�n a 16. sz�zadb�l egy tov�bbi templom a refekt�riummal, a Szvjatije vorota (Szentkapu, 1516), a harangtorony (19. sz�zadi tet�zettel) �s a volt szerzetesi cell�k �p�lete tal�lhat�. 1788-ban a kolostor k�nyvt�r�ban �rz�tt sok ezer r�gi k�nyv k�z�l ker�lt el� m�solatban az �orosz irodalom alapvet� alkot�sa, az Igor-�nek.

A 17. sz�zadi jaroszlavli templom�p�t�szetet a dekorat�v elemek gazdags�ga, k�l�n�sen az �nt�tt sz�nes ker�mialapok alkalmaz�sa jellemzi. A v�r�st�gla �p�leteket a p�rk�nyokon k�rbefut�, ajt�- �s ablakkereteket k�v�lr�l szeg�lyez�, a kupoladobokat is elbor�t� �l�nk sz�n� ker�miasorok d�sz�tik. Ennek k�l�nf�le v�ltozatai l�that�k t�bbek k�z�tt a Bogojavlenyije-( V�zkereszt-, 1684-1693), az Ioann Zlatouszt-(Aranysz�j� Szent J�nos-, 1649-1654) �s a Nyikola Mokrij-templomokon (1665-1672). Az �p�letek legbecsesebb d�szei a fresk�k. A tolcskovi Ioanna Predtecsi-(Keresztel� Szent J�nos-) templom �s k�l�n�sen a f�t�ren �ll� Ilji proroka-(Ill�s pr�f�ta-, 1647-1650) templom fedett torn�cainak (gal�ri�inak) a teljes falfel�letet elbor�t� fresk�i csod�latot keltenek, korabeli ikonoszt�zaikkal egy�tt az orosz m�v�szet legszebb alkot�sai k�z� tartoznak.

A t�rt�nelmi v�rosmag a Volga �s a Kotoroszl foly� k�z�tt emelked� f�ldnyelven alakult ki. Az 1778-ban elfogadott v�rosrendez�si terv a r�gi, k�z�pkori v�rosszerkezetre �p�lt. Megtartott�k a f�t�rr�l az egykori v�roskapukhoz vezet� utc�kat, de mag�t a v�rfalat lebontott�k (csak k�t �rtorny�t, az 1660-as �vekb�l val� Znamenszkaja �s Volgai tornyot hagyt�k meg), hely�n 1820-1821-ben k�r�t l�tes�lt (ma: Pervomajszkij k�r�t). Klasszicista st�lus� lak�- �s k�z�p�letek, korm�nyz�s�gi palot�k sora �p�lt, ezek egy r�sze ma is �ll, �gy a v�rosh�za �p�lete, a l�ceum (1788), a Kadetiskola �p�letegy�ttese (Kadetszkij korpusz, 1798-1828), a Korm�nyz�i palota (Gubernatorszkij dom, 1820-as �vek). A keresked�negyed �p�letegy�ttes�b�l (Gosztyinij dvor, 1813-1818) egy klasszicista oszlopsoros �p�letr�sz �s a rotonda maradt fenn.

 

1750-ben F. G. Volkov Jaroszlavlban alak�totta meg az els� nyilv�nos oroszorsz�gi sz�nh�zat. Egy�ttes�t hamarosan a c�ri udvarba sz�l�tott�k, a v�rosnak csak k�s�bb lett �lland� sz�nh�za. Jelenlegi dekorat�v, eklektikus homlokzat� �p�lete 1911-ben k�sz�lt el. A v�rosban ifj�s�gi sz�nh�z, koncertterem, cirkusz m�k�dik. 1784-ben alap�tott�k az els� nyomd�t, k�t �v m�lva itt adt�k ki az orsz�g els� vid�ki foly�irat�t. Jelenleg mintegy 40 napi- �s hetilap, foly�irat jelenik meg havonta.

A v�ros legh�resebb l�tnival�i �s kultur�lis �rt�kei a 16-17. sz�zadi templomai. Egy r�sz�k a Jaroszlavli �p�t�szett�rt�neti M�zeumhoz tartozik, mely maga is a Szpaszo-Preobrazsenszkij-kolostor �p�leteiben kapott helyet. Az egykori Korm�nyz�i palota a Sz�pm�v�szeti M�zeumnak ad otthont. A R�gi orosz m�v�szeti- �s d�sz�t�m�v�szeti m�zeum (a volt Metropolita palot�ban, 1680-as �vek) leg�rt�kesebb darabjai a 13-15. sz�zadb�l val� ikonoszt�zok, ikonok. A v�ros k�zel�ben van Nyekraszov m�zeuma, az egykori falusi k�ri�ban, ahol a nagy orosz k�lt� gyakran tart�zkodott.

Jaroszlavl els� fels�fok� iskol�j�t P. G. Gyemidov alap�totta 1803-ban, mely k�s�bb jogi l�ceumk�nt m�k�d�tt. 1918-ban �llami egyetemm� alak�tott�k, de 1924-ben bez�rt�k. A mai, Gyemidovr�l elnevezett egyetemet 1970-ben nyitott�k meg a v�rosk�zpont egyik r�gi �p�let�ben, jelenleg kilenc tansz�kkel m�k�dik. Gyemidovnak 1844-ben eml�koszlopot emeltek. A szovjet hat�s�gok �ltal leromboltatott eml�koszlopot 2005-ben �jra fel�ll�tott�k.

Tov�bbi fels�oktat�si int�zm�nyek: orvosi akad�mia, mez�gazdas�gi akad�mia, Usinszkij pedag�giai egyetem, m�szaki egyetem, sz�nh�zm�v�szeti f�iskola, rak�ta-l�gelh�r�t� f�iskola, nemzetk�zi �zleti �s modern technol�giai f�iskola.

 

Rep�l�t�r, folyami kik�t�. Rendszeres haj�j�ratok a Volg�n. A v�rosnak k�t p�lyaudvara van, a F�p�lyaudvar a Transzszib�riai vas�tvonal t�rt�nelmi �szaki vonal�nak egyik �llom�sa. Jelenleg az Oroszorsz�g expresz nem itt, hanem Nyizsnyij Novgorodn�l keresztezi a Volg�t. A Volg�n vas�ti h�d (1903) �s egy k�z�ti h�d vezet �t, a m�sodik k�z�ti h�d jelenleg �p�l. A v�rosi �th�l�zat fejlett: aut�busz, trolibusz, villamos.