Vlagyivosztok (Владивосток)

Vlagyivosztok  a Tengermell�ki hat�rter�let sz�khelye, az orosz T�vol-Kelet politikai, gazdas�gi, kereskedelmi �s k�zleked�si k�zpontja. A v�ros neve egy besz�des n�v, orosz jelent�se: Urald a keletet.

 

2005-ben 587 ezer lakosa volt, ter�lete 561 km². Jelent�s kik�t�v�ros a Nagy P�ter-�b�l �s a Zolotoj Rog (Aranyszarv)-�b�l partj�n, a Transzszib�riai vas�tvonal v�g�llom�sa. K�zigazgat�silag j�r�si jog� v�ros, amely 5 ker�letre (rajon) oszlik:

Leninszkij (148,7 ezer lakos)

Pervomajszkij (153,2 ezer lakos)

Pervorecsenszkij (135,3 ezer lakos)

Szovjetszkij (92 ezer lakos)

Frunzenszkij (57,6 ezer lakos)

 

Ter�lete 1858-ban ker�lt orosz fennhat�s�g al� (Aiguni szerz�d�s). 1859-ben Kelet-Szib�ria f�korm�nyz�ja, Nyikolaj Muravjov-Amurszkij utazott erre, � nevezte el az �bl�t (a konstantin�polyi Aranyszarv-�b�l ut�n) �s � rendelkezett egy katonai �rhely alap�t�s�r�l, melyet 1860-ban hoztak l�tre �s Vlagyivosztoknak neveztek el (a n�v jelent�se: uralkodj Keleten, hasonl� m�don kapta nev�t Vlagyikavkaz is). 1862-ben a telepet szabadkik�t�v� nyilv�n�tott�k. 1871-ben ide helyezt�k �t a szib�riai hadiflott�t, �s m�g ebben az �vben lefektett�k a Sanghajjal �s Nagaszakival kapcsolatot teremt� tenger alatti t�v�r�vezet�ket. 1879-t�l rendszeres g�zhaj�j�ratok k�tik �ssze Odesz�val �s Szentp�terv�rral. 1880-ban nyilv�n�tott�k v�ross�. 1897-t�l vas�tvonal k�ti �ssze Habarovszkkal, 1903-t�l pedig Moszkv�val (ekkor �p�lt meg a Transzszib�riai vas�tvonal). Az 1905-�s forradalom ut�n sok�ig munk�smegmozdul�sok sz�nhelye, melyekben a Csendes-�ce�ni flotta matr�zai is r�szt vettek.

Az orosz polg�rh�bor� sor�n sz�mos alkalommal cser�lt gazd�t, 1918 �prilis�ban az antant intervenci�sai sz�lltak itt partra, majd 1921 m�jus�t�l 1922. okt�ber 25-�ig jap�n megsz�ll�s alatt volt. 1938 �ta a Tengermell�ki hat�rter�let k�zpontja.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n strat�giai jelent�s�ge megn�tt, hamarosan az egyik legnagyobb orosz hadikik�t�t alak�tott�k itt ki, ez�rt 1958-1992 k�z�tt a k�lf�ldiek sz�m�ra z�rt v�ros volt. 1974 november�ben itt tartott�k a Brezsnyev-Ford cs�cstal�lkoz�t. Lakoss�ga gyorsan n�vekedett, 20 �v alatt megdupl�z�dott (1956-1976 k�z�tt 265 ezerr�l 521 ezerre n�tt). 1992-ben 648 ezer lakosa volt, lakoss�ga az�ta folyamatosan cs�kken a hivatalos adatok szerint, b�r jelent�s az illeg�lisan a v�rosban tart�zkod� k�naiak sz�ma.

 

Vlagyivosztok a T�vol-Kelet jelent�s ipari k�zpontja, a rendszerv�lt�s �ta az Oroszorsz�gba �rkez� t�vol-keleti t�ke jelent�s r�sz�t itt fektetik be. Legjelent�sebb ipar�ga a haj�gy�rt�s, az 1885-ben alap�tott Dalzavod haj�gy�r egyben haj�jav�t�ssal is foglalkozik, itt tartj�k karban az orosz Csendes-�ce�ni-flott�t. Az �lelmiszeripart els�sorban a hal- �s egy�b tengeri �llatok feldolgoz�sa (Dalriba), a konzervipar k�pviseli, de h�s- �s malomipara szint�n sz�mottev�. Szersz�mg�p-, szivatty�-, b�nyag�p- �s r�di�gy�rt�s. Kik�t�je f�k�nt a Jap�nb�l �rkez� importot (elektronikai cikkek, g�pj�rm�vek) fogadja �s nyersolajat, szenet, gabon�t export�l. Az Amur-�b�l partvid�ke jelent�s �d�l��vezet (magas s�tartalm� tengerv�z, gy�gyiszap) szanat�riumok eg�sz sor�val.

 

A v�rosnak nagy katonai �s polg�ri kik�t�je van. A v�rost�l 40 km-re �szakra tal�lhat� a Vlagyivosztok nemzetk�zi rep�l�t�r. A nagyobb v�rosokkal vas�t k�ti �ssze. Itt van a Transzszib�riai vas�tvonal v�g�llom�sa.

 

A T�vol-keleti �llami Egyetem 1899-ben l�tes�lt, majd miut�n a harmincas �vekben megsz�ntett�k, 1956-ban ny�lt meg �jra. Ez az egyetem a Bajk�l-t�t�l a Csendes-�ce�nig elter�l� hatalmas ter�let egyetlen klasszikus tudom�nyegyeteme. A hallgat�k sz�ma 20 000 k�r�l van.

Tov�bbi 5 egyetem tal�lhat� m�g a v�rosban (m�szaki, tenger�szeti, orvosi, 2 gazdas�gi). A v�ros az orosz oceanogr�fia egyik k�zpontja, jelent�s �ce�nkutat�si b�zissal.