Barnaul (Барнаул)

Barnaul nyugat-szib�riai v�ros Oroszorsz�gban, az Ob partj�n, a Nyugat-Szib�riai gazdas�gi k�rzetben. A v�ros az Altaji hat�rter�let f�v�rosa, fontos ipari k�zpont. A 2010-es adatok alapj�n lakosainak sz�ma 597 828 f�.

 

A v�ros az Ob foly� partj�n, Novoszibirszkt�l 180 km-re d�lnyugatra fekszik, �s 280 km-re van Kazahszt�n hat�r�t�l. Kl�m�ja jellegzetesen sz�raz kontinent�lis, a t�l hideg (a janu�ri k�z�ph�m�rs�klet −17,5 �C), a ny�r meleg (j�liusi k�z�ph�m�rs�klet +19,8 �C); az eddig m�rt legalacsonyabb h�m�rs�klet −51,1 �C (1951. janu�r), a legmagasabb +38,2 �C (2002. augusztus).[2]

 

A v�ros egyike a legr�gebbi nyugat-szib�riai v�rosoknak, a telep�l�st a gazdag Gyemidov-csal�d alap�totta az 1730-as �vekben az �sv�nykincsekben gazdag Altaj-hegys�g vonz�sk�rzet�ben. Eredetileg a r�z�rc vonzotta a v�ros alap�t�it, de hamarosan ez�st�t is tal�ltak, ami a v�ros tov�bbi gyors fejl�d�s�hez j�rult hozz�. 1747-ben a b�ny�k c�ri tulajdonba ker�ltek, ezzel hamarosan a birodalom legfontosabb ez�sttermel� k�zpontja lett. V�rosi rangra 1771-ben emelkedett. A 18. sz�zadban az orosz ez�sttermel�s mintegy 90%-az Alt�j vid�k�r�l sz�rmazott. A 20. sz�zad elej�re v�ros fontos kereskedelmi �s kultur�lis k�zpontt� fejl�d�tt, melyben a Turkeszt�n–Szib�riai Vas�tvonal megnyit�sa is szerepet j�tszott. A II. vil�gh�bor� alatt a Szovjetuni� nyugati ter�leteir�l evaku�lt ipari �zemeket telep�tettek �t a v�rosba. Ennek k�vetkezt�ben a v�ros a mai napig is fontos szerepet j�tszik a l�szergy�rt�sban.

 

A v�ros Nyugat-Szib�ria fontos ipari k�zpontja. Mindegy 120 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak a v�rosba telep�lt c�gek. A jellemz� ipar�gak a neh�zg�pgy�rt�s, az aut�gumi-gy�rt�s, a b�tor- �s a cip�ipar. �jabban alap�tott gy�m�ntcsiszol� ipar�ghoz sok rem�nyt f�znek, hiszen jelenleg az Orosz F�der�ci�ban ez az egyetlen ilyen k�zpont. A tehet�s r�teg kialakul�s�val a v�rosban egyre t�bb luxuscikk-kereskedelmi egys�g telepszik meg �s magas sz�nvonal� �tterem nyit ki.