Izsevszk (Ижевск, Ижкар)

Izsevszk v�ros Oroszorsz�g eur�pai r�sz�n, az Ur�l-hegys�gt�l nyugatra. Udmurtf�ld f�v�rosa, neh�zipari �s hadiipari k�zpont. Tatab�nya testv�rv�rosa.

Lak�inak sz�ma: 628 116 f� (2010-es n�psz�ml�l�skor), a k�zt�rsas�g �sszlakoss�g�nak k�zel 40%-a. Nemzetis�gi �sszet�tele 2002-ben a k�vetkez�k�ppen alakult: az oroszok ar�nya 58,9%, az udmurtok� 30%, a tat�r lakoss�g� 9,6%. A telep�l�s neve 1918-ig: Izsevszki gy�r; 1918-t�l: Izsevszk. A v�ros nev�t 1985-ben Usztyinov-ra v�ltoztatt�k, de a lakoss�g tiltakoz�sa miatt k�t �v m�lva az eredeti nevet �ll�tott�k vissza.

 

A Kelet-eur�pai-s�ks�g keleti perem�n, az Izs-foly� �s a felduzzaszt�s�val l�tes�tett t� partj�n fekszik. S�k �s enyh�n dombos ter�letre �p�lt, legmagasabb pontja kb. 260 m. Ez a vid�k t�vol esett a nagy kereskedelmi �tvonalakt�l �s a sorsd�nt� t�rt�nelmi esem�nyekt�l. Az Ur�l �s �rcvagyon�nak viszonylagos k�zels�ge volt �s maradt meghat�roz� jelent�s�g� a v�ros fejl�d�s�ben.

 

1760-ban az Izs partj�n Suvalov gr�f vasfeldolgoz� �zemet (manufakt�r�t) alap�tott, mely hamarosan a kincst�r tulajdon�ba ment �t. 1774-ben Pugacsov felkel� serege az �zemet feld�lta, vezet�it kiv�gezte. C�ri rendeletre 1807-ben kib�v�tett�k, k�lf�ldr�l h�vott szakemberek seg�ts�g�vel fegyvergy�rr� alak�tott�k �s meghonos�tott�k az ac�lgy�rt�st. F�l �vsz�zad m�lva term�keit m�r k�lf�ld�n is j�l ismert�k. A vasm�vel elv�laszthatatlanul �sszen�tt a k�r�l�tte l�tes�lt telep�l�s, melyet szint�n csak Izsevszki gy�rnak neveztek, pedig 1863-ban lak�inak sz�ma m�r meghaladta a 20 000 f�t.

1918-ban a v�rosi munk�stan�cs a telep�l�st Izsevszk n�ven v�ross� nyilv�n�totta, ennek hivatalos meger�s�t�s�re csak h�t �vvel k�s�bb ker�lt sor. 1921-ben a v�ros az �jonnan l�trehozott Votj�k Auton�m Ter�let, majd a helyette 1934-ben megalak�tott Udmurt Szovjet Szocialista K�zt�rsas�g f�v�rosa lett. Ennek a d�nt�snek kev�s k�ze volt az udmurtok �rdekeihez, hiszen Izsevszkben – t�bb udmurtiai v�rossal ellent�tben – soha nem voltak t�bbs�gben. 1941 �sz�n sz�mos v�llalatot, k�zt�k t�bb hadi�zemet telep�tettek ide, ett�l a v�ros lak�inak sz�ma hirtelen felduzzadt, nemzetis�gi �sszet�tele is megv�ltozott. Hadiipari l�tes�tm�nyei miatt Izsevszk a k�lf�ldiek el�tt �vtizedeken �t z�rt v�ros volt, ezt a tilalmat csak 1989-ben oldott�k fel.

 

Izsevszk kialakul�s�t, t�bb ur�li v�roshoz hasonl�an, egyetlen nagy gy�r alap�t�sa �s fejl�d�se hat�rozta meg. Az Izs viz�nek felduzzaszt�s�val l�tes�tett v�rosi t� is a gy�r ig�nyeit szolg�lta.

A v�ros ma �t ker�letb�l �ll, a foly� k�t r�szre osztja a v�rost: jobb partj�n ter�l el a r�gi v�rosk�zpont, bal partj�n az iparv�llalatok k�z�tt lak�negyedek, f�leg az 1970-es �vekt�l ki�p�tett lak�telepek, mikrorajonok h�z�dnak. A v�rosk�zpont r�gi �p�letei az 1820-as �vekb�l val�k: a vasm� k�zponti irodah�za �s az Arzen�l (Szemjon Gyugyin �p�t�sz alkot�sai), valamint az Alekszandr Nyevszkij-sz�kesegyh�z. A szovjet id�kben a templomban mozit rendeztek be, de az�ta megsz�ntett�k, az �p�letet fel�j�tott�k. A gy�rral majdnem egyid�s Szenth�roms�g-templom (1814) eredetileg egy temet� mell� �p�lt, ma a stadion mellett �ll. Rosszabb sors jutott az 1859-ben emelt Mikl�s-templomnak �s a 19. sz�zad v�g�n �p�tett Mihajlov-sz�kesegyh�znak: a szovjet id�szak els� �vtizedeiben mindkett�t lerombolt�k. A tat�r lakoss�g 1856-ban �p�lt r�gi mecsete mellett 1997-ben �j, nagyobb mecsetet emeltek.

A v�ros polg�rmestere 2001 �ta: Viktor Vasziljevics Balakin.

 

Fontosabb fels�oktat�si int�zm�nyek:

Udmurt �llami Egyetem – 1931-t�l pedag�giai f�iskolak�nt m�k�d�tt, 1971 �ta egyetem. 15 kar�n �s 7 int�zet�ben 950 tan�r, el�ad� dolgozik, jelenleg kb. 25 000 hallgat�ja van.

M�szaki egyetem.

Orvosi akad�mia .

Nemzetk�zi Kelet-Eur�pai Egyetem – alap�tv�ny �ltal l�tes�tett �s fenntartott int�zm�ny.

 

Sz�nh�zak 

Orosz Dr�mai Sz�nh�z

Udmurt Dr�mai Sz�nh�z

Opera- �s operettsz�nh�z

 

M�zeumok 

A Kuzebaj Gerd nev�t visel� Udmurt Nemzeti M�zeumot – gyakran helyt�rt�neti m�zeumk�nt emlegetik – 1920-ban alap�tott�k, 50 �vvel k�s�bb foglalta el mai hely�t az egykori Admiralit�s �p�let�ben. Szomsz�ds�g�ban �p�lt n�h�ny �ve az udmurtiai eln�k rezidenci�ja.

Sz�pm�v�szeti m�zeum

Kalasnyikov fegyver-m�zeum