Voronyezs (Воронеж)
Moszkvtl 500 km-re a Voronyezs foly partjn annak torkolattl a Dontl 7 km-re helyezkedik el.
1585-ben a Don s a Voronyezs folyk tallkozstl mintegy 7 km-re erdtmnyt emeltek a sztyeppen portyz csapatok ellen. I. Pter cr uralkodsa idejn hajpt zemeket, manufaktrkat ltestettek, itt plt meg az els orosz flotta, egy ideig a cr s udvara is itt tartzkodott. Ez megalapozta a vros s krnyke fejldst. 1711-ben Voronyezs lett az Azovi- (ksbb: Voronyezsi-) kormnyzsg szkhelye. A folyk vzhozamnak cskkense a doni hajpts elsorvadshoz vezetett, a vzi szlltst pedig a 19. szzad msodik felben megelzte a vast. Az 1860-as vektl Voronyezsben vastpt mhelyek ltesltek, fejldsnek indult az ipar, a kereskedelem; jelents gabona- s malomipar alakult ki. 1928-ban ngy kormnyzsg egyestsvel, Voronyezs kzponttal megalaktottk a Kzponti Feketefld-kormnyzsgot.
A msodik vilghbor idejn a vidken elhzd harcok folytak, Voronyezs pleteinek s iparnak nagy rsze megsemmislt. A magyar trtnelem egyik tragikus fejezete is ehhez a tjhoz kapcsoldik: 1942 szn s teln a Don-kanyarnl szenvedett slyos vrvesztesggel jr veresget a megszllk oldaln harcol 2. magyar hadsereg.
Voronyezsi replgpgyr: az orszg egyik legnagyobb replgpgyra. A replgpgyr egyik legismertebb termke a Tu-144-es szuperszonikus utasszlltk voltak. Jelenleg nhny Il-96-300 tpus korszer szemlyszllt gp kszl.
Voronyezsi mechanikai gyr: raktahajtmvek fejlesztse a hadiipar s az rhajzs szmra, a kolaj- s gzkitermelshez szksges berendezsek gyrtsa.
A vros jelents vasti csompont.
Voronyezs nemzetkzi repltere Csertovickoje (IATA: VOZ, ICAO: UUOO) a vrostl dlre helyezkedik el.
A nemzetkzi repltr mellett mg kt tovbbi repltr tallhat a vrosban: A Pridacsa repltr a Voronyezsi replgpgyr repltere. s a vrostl dlnyugatra tallhat Malsev lgibzison nukleris bombzk llomsoznak.
|