|
Perm (Пермь)
A vros a Transzszibriai vastvonal 1436-os kilomternl a Volga legnagyobb bal parti mellkfolyjnak a Kmnak mentn fekszik. A vros a foly mentn, annak mindkt partjn, mintegy 80 km hosszan terl el.
A 18. szzad elejn az Orosz Birodalom megkezdte a terletn tallhat termszeti kincsek feltrst, hasznostst. I. (Nagy) Pter cr 1720. mrcius 20-n kelt rendeletben utastja Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev tzrkapitnyt, neves trtnszt s geogrfust, hogy induljon el az Uralba rz s ezst kohk ltrehozsra.
Tatyiscsev a Kma foly mentn a Jegosiha foly torkolatnl jellte ki egy rzkoh helysznt figyelemben vve a krnyk gazdag rzrc lelhelyeit s azt, hogy a Kma foly biztostotta a megtermelt rz s ezst szlltst.
1723. mjus 15-n kezdtk meg a rzkohk ptst. Ezt a dtumot tekintik a vros alaptsi dtumnak. 1736-ban az els zemtl 4 km-re a Kma mentn jabb rzkoht ptettek.
A rzkohk kr teleplt munks kolnikat II. (Nagy) Katalin crn 1780. december elsejn kelt rendeletben emelte vrosi rangra. A vros ekkor kapta a Perm elnevezst. Egyben a Permi kormnyzsg szkhelyv is vlt.
1788-ra a rzrc telepek kimerltek, gy a permi rzkohkat bezrtk. Ezzel a vros ipari jelentsge elveszett s fokozott hanyatlsnak indult. A 19. szzadban a lakossg llekszma is cskkent.
1874–1878 kztt megpl Perm –Jekatyerinburg kztt az Urali vastvonal, majd 1889-ben elri Permet a Transzszibriai vastvonal. Megteremtve a vasti sszekttets Perm s Eurpa kztt.
A Transzszibria vastvonal jra indtja az ipar fejldst. Perm az Ural fontos nehzipari kzpontjv vlik.
1940-ben felveszi a vros Vjacseszlav Mihajlovics Molotov nevt. Az SzKP XX. Kongresszust kveten 1957-ben visszakapja trtnelmi elnevezst.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
