Volgogr�d (Волгоград)

Volgogr�d (oroszul Волгоград) lakoss�g�t tekintve Oroszorsz�g 13. legn�pesebb v�rosa. Oroszorsz�g d�lkelet-eur�pai r�sz�nek kultur�lis, oktat�si, politikai, p�nz�gyi, kereskedelmi �s gazdas�gi k�zpontja. A v�ros neve 1925-ig Caricin (oroszul Цари́цын), 1925–1961 k�z�tt Szt�lingr�d (oroszul Сталингра́д) volt. 1942. augusztus 21. – 1943. febru�r 2. k�z�tt a v�rosban �s k�rny�k�n folyt a szt�lingr�di csata. A Szovjetuni� korm�ny�t�l H�s v�ros kit�ntet� c�met kapott, a Francia K�zt�rsas�g eln�ke a Francia Becs�letrenddel t�ntette ki.

 

A Volga jobb partj�n k�zel 80 km hosszan ter�l el. A v�ros d�li hat�r�n�l kezd�dik a foly� delt�ja.

 

A v�ros els� �r�sos eml�t�se 1579-ben egy angol utaz�, Berro �tle�r�s�ban szerepel. Ez val�sz�n�leg nem a telep�l�sre, hanem a Volga egy sziget�re vonatkozott, �s felt�telez�sek szerint t�rk/t�r�k nyelven a s�rga sziget (szari-szin) jelent�ssel b�rt. A v�ros alap�t�s�nak d�tum�ul 1589. j�lius 2-�t tekintik, ezen a napon kiadott c�ri oklev�l eml�ti el�sz�r Caricin c�l�pv�r�t. A c�l�pv�r a Caricin foly� torkolata felett �p�lt a Volga partj�n. 1608-ban a c�l�pv�r ter�let�n fel�p�tett�k az els� k�templomot, ekkor a garnizon l�tsz�ma kb. 400 f�re becs�lhet�.

1720-ban a telep�l�snek 408 lakosa volt.

1862-ben �rte el a telep�l�st a vas�t, ezt k�vet�n lakoss�ga gyorsan n�tt, �gy 1900-ban m�r t�bb, mint 82 000 lakosa van a v�rosnak.

1925. �prilis 10-�n felvette Joszif Visszarionovics Szt�lin nev�t. Szt�lingr�dk�nt v�lt ismert� a m�sodik vil�gh�bor� menet�ben gy�keres v�ltoz�st hoz� szt�lingr�di csata r�v�n.

1961-ben kapta meg a v�ros a jelenlegi nev�t, a Volgogr�dot.